A miskolci Kárpátia Borház a szegedi központú borhálózat legújabb egysége. Üzleteik megtalálhatóak Szegeden, Debrecenben, Sopronban, Királyszálláson, Kisvárdán és Kolozsváron is. A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei (felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki) magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar borvidékek bemutatása mellett azt vállalták, hogy kiskereskedelmi hálózatukban és webáruházukban új piacokat teremtenek a magyar borászatok számára a Kárpát-medencében –hovatovább: Közép-Európa-szerte.
Az ünnepségen köszöntőt mondó Stanik István Hamvas Béla gondolatait kölcsönözve úgy fogalmazott: a bor lényegét az adja, ha társul hozzá közösség is. A Magyar Házak ügyvezető igazgatója akként vélekedett, hogy itt nem csupán a borok és borászok, hanem a borvidékek találkozhatnak majd.
„Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újra egyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen szerepet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak, pótolhatatlan nemzetösszetartó ereje van” – áll a vállalkozás krédójában.
Csáky Pál a frissen felavatott borházban holnap délután könyvbemutatót tart. Az író-politikus szerint a bor összeköt, egyszersmind meg is emel bennünket, ezért kell megbecsülni ezt a helyet is. A korábbi EP-képviselő rámutatott arra, hogy az avató ideje alatt a felvidéki borászok épp dolgoznak a földjeiken, ezért örül - hangzott el -, hogy neki csupáncsak politikusként kell reprezentálnia az eseményt, így lehetett a kárpát-medencei borok ünnepén.
A vállalkozás fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett – a Kárpát-medence legfontosabb városaiban – Kárpátia Borház néven bortékákat hozzanak létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak a különleges borkóstolóknak, a kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló kárpát-medencei magyar borvilág újjáépítésének.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke beszédében a bor történeti és kulturális jelentőségét hangsúlyozva felelevenítette, hogy a görög és római mitológiában külön istenei voltak a bornak, sőt, az Ószövetségben is komoly szerepet kapott. Bánné Gál Boglárka meglátása szerint nem véletlen, hogy már jóval a magyar honfoglalás előtt, az antikvitás korában is készítettek bort például Tokaj-Hegyalján vagy a Miskolc melletti Harsányban.
A borházat megnyitó Badány Lajos eszmefuttatása alapján Miskolc voltaképp adja magát mint helyszín, miután a Felvidék kapujában fekszik, egyúttal az Alföld és a Bükk határában húzódik. Az alpolgármester visszatekintésében rávilágított: Miskolc kényszerű iparosítása előtt több évszázadon át kereskedő és bortermelő város volt, így a huszadik század elején a legtöbb miskolcinak még volt pincéje is az Avas oldalában. Végezetül kiemelte a városvezetés azon törekvéseit, mellyel a borfogyasztás kultúrájának felelevenítését kívánják segíteni, úgymint a Borangolást, a Fröccsfesztivált és Kvaterkát.
Az elmúlt évek során a magyar bornak azt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház programjához és vállalkozásához. Mindennek része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi „külső-magyarországi” magyar borásznak és legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel „Belső-Magyarország” egyedi borkínálatának is: a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.
Az ünnepi műsor hangulatáról Vesztergám Miklós tárogatóművész és Jacsó Pál költő gondoskodott. A rendezvény résztvevőit végül koccintásra is invitálták egy pohár felvidéki borra.
