A történelem nagyon sok bánattal sújtotta a magyar és a lengyel népet, a karácsony azonban mindvégig vigaszt jelentett számukra a nemzetiségi önkormányzat elnöke szerint. Az ünnepséget megnyitó Szabó Mónika felelevenítette az „oplatka”, vagyis az ostyatörés és –osztás hagyományát. Mint kiderült: ez nem csupán az utolsó vacsora kenyérrel való osztozását, de a pogány idők szokását is magában hordozza, amikor is a barátság és testvériség jeleként osztották el egymás közt a kenyeret. A lengyelek hiszik, hogy aki megosztja másokkal a saját ostyáját, kenyérből sem szenved majd hiányt. Ma jókívánságok kísérik az ostyatörést, s ilyenkor megbocsátják a bántásokat, sértéseket egymásnak.
Az eseményen Andrzej L. Kalinowski konzul is megosztotta jókívánságait, melyen később a miskolci lengyel közösség mellett a Symphonia Alapfokú Művészeti Iskola diákjai is felléptek. A díszvendégek közt Ignácz Dávid jegyző és Szabó József atya, a diósgyőri Szűz Mária szent neve templom plébánosa is jelen volt.
Az esztendő egyik legcsendesebb időszakát éljük, melynek az elmélyülésről és a várakozásról kellene szólnia az alpolgármester szerint. Badány Lajos rámutatott: egykor az embereknek több ideje volt a lélek dolgaival foglalkozniuk, ezzel szemben manapság a zajos bevásárlásé a főszerep – még az év ezen időszakában is. A városvezető úgy fogalmazott, hogy egy közösséget gyökerei, hite és hagyományai tesznek erőssé – a római katolikus vallás pedig épp egy ilyen több évszázados kohéziót jelentő kapaszkodó.
