A keresztény egyház annak emlékére ünnepel ezen a napon, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Ezzel beteljesedett a húsvéti misztérium: a Jézus Krisztus által
mennybemenetele előtt megígért Szentlélek eljövetele, az új törvény és a keresztény egyház születésnapja.
Az Újszövetség így írja le az eseményt: „mind együtt voltak ugyanazon a helyen. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
Pünkösdi jelképek
A Szentlélek közismert szimbóluma a galamb és a láng. Jézus megkeresztelkedésekor a Szentlélek galamb képében szállt le rá, míg az idézett jelenetben lángnyelvek képében ereszkedett az apostolokra. A pünkösdi láng miatt az ünnep liturgikus színe a piros, amely a Szentlelket is jelképezi. Az ünnepről kapta nevét a pünkösdi rózsa, a kerti bazsarózsa, amely májusban, az ünnep idején virágzik, piros, mint a pünkösd színe, Szűz Mária virága, de nincsen tövise, ami Mária szeplőtelenségére utal.
Pünkösdi király
Pünkösd ősi tavaszköszöntő ünnep is. Egyik legjellegzetesebb szokása a különböző formában elterjedt pünkösdikirály-választás. Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. Elterjedt szokás volt a pünkösdölés is. Általában fiatal lányok csoportja házról házra járt, és énekkel, versekkel, tánccal köszöntötte a háziakat. Közülük a legszebb lány volt a pünkösdi királyné, aki a fején rózsakoszorút viselt.
A csíksomlyói búcsú
A magyar pünkösdnek az utóbbi két évtizedben elválaszthatatlan eseménye lett a csíksomlyói búcsú. Több évszázados múltra nyúlik vissza, kezdetben többnyire a székelyek, illetve a csángó magyarok zarándokoltak el a csodatévő Szűz Mária szobrához, Trianon után pedig egész Erdély katolikusai. A búcsú központi eseménye a szombati körmenet, amikor a zarándokok a ferences kegytemplomtól meghatározott rendben vonulnak fel a Kis-Somlyó hegyre. A szombati misét 1993 óta a Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó közötti nyeregben, a Hármashalom oltárnál tartják. A búcsú nevezetes istentisztelete még a vasárnapi csángó mise.
