Rúgózó térdek, cipőtalppal ütött ritmus, jókedvű csettintgetés: így fogadta a közönség a Miskolci ILLÉS Emlék Zenekar mini koncertjét a városházán. Az együttest képviselő Füvessy Norbert és Vízi Viktor zenével nyitotta meg a ˝Minden az enyém˝ fotókiállítást, ami a 70-es és 80-as évek fesztiváljainak kimerevített pillanatain keresztül kalauzolják a nézőket a korszak könnyűzenei életében. A rendezvény apropóját természetesen a Diósgyőri Popfesztivál félszáz éves emléke előtt tisztelgő Rock 50 adta. Az évfordulóhoz kapcsolódva egyébként egy rocktörténeti konferenciát is tartottak pénteken: ennek szünetében nyílt meg a tárlat.
- A beatkorszak blog ötödik kiállítása a mostani. A 86 képből álló gyűjtemény először tekinthető meg a miskolci városháza aulájában június 30-ig – számolt be a kurátor Bajnai Zsolt, aki egyébként a Hangfoglaló program elindítója is.
A kiállítást Veres Pál nyitotta meg, aki elmondta, ötven évvel ezelőtt a magyar könnyűzene azóta legendává vált képviselői gyűltek össze Miskolcon.
- Egy közös ügy miatt érkeztek, ez pedig a Gárdonyi Ifjúsági Park létrejöttének támogatása volt. A szervezők akkor még nem tudták, hogy ezzel a fesztivállal történelmet írnak – emlékezett a város vezetője, majd beszélt az esemény mögötti kulturális hullámról is.
- Ez volt az a kor, amikor egyenlőség volt, de mindig voltak egyenlőbbek. Amikor minden közös volt, de egyeseknek rendre több jutott. Ez ellen a rendszer ellen tiltakozott a beat nemzedék. Ebben a korszakban a farmer nadrág és a hosszú haj hamar rásült a viselőjére, és ehhez bizonyos címkék is jártak: lumpen, hippi, vagy éppen csöves. Ez volt Szörényi, Bródy, a Kex, az Omega, a Beatrice vagy éppen az Edda nagy korszaka, egyben kulturális és protest mozgalom, tiltakozás a hatalom ellen, tüntetés egy szabadabb életért. Mint amikor József Attila azt írta: Levegőt! Ennek a korszaknak a világába enged betekintést ez a gyűjtemény – fogalmazott Veres Pál.
Ezt követően a kiállítás másik kurátora, Rozsonits Tamás, a Hangőr egyesület elnöke állt mikrofonhoz.
- Annak idején a zenészek a külföldi magazinok lapjait nézegetve látták, hogy a kedvencek milyen ruhákban járnak, milyen felszereléseket használnak. Ezek fontos információk voltak a számukra. Az itt bemutatott felvételeket szintén érdemes ilyen szempontból is vizsgálni. Érdemes pillantást vetni az akkor használt márkákra is.
A megnyitón kihirdették a Beatkorszak blog „Volt egyszer sok fesztivál” című pályázatának eredményeit is, ahol a Kádár-kor zenei eseményeinek legemlékezetesebb, legmeredekebb vagy éppen legmókásabb élményeit díjazták.
