Ugrás a tartalomra

Műemléknemvédelem: „Őszinte részvétünk Diósgyőrből”

Létrehozva
Az alapoktól építené újjá a helyi önkormányzat a gótikus romtemplomot.

„A választókörzetem nagyszerű települése Zsámbék! A zsámbéki romtemplom a középkori magyar építészet egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt műemléke Magyarországon!”- írta még augusztus elején a közösségi médiában a fideszes Menczer Tamás országgyűlési képviselő, külügyi államtitkár. Ehhez képest a hónap végén már arról szóltak a hírek, hogy a zsámbéki önkormányzat újjáépítené a középkori magyar templomépítészet ikonikus mementóját. Ez pedig a látszatinkubátoron tartott hazai műemlékvédelem szimbolikus végét is jelentené.

A HVG azt írta az ügyben, hogy az ICOMOS nevű nemzetközi műemlékvédelmi szervezet olyan terveket tart elfogadhatónak, „amelyek szerint a romtemplom a megújulása után – továbbra is romként – megőrzi páratlan artisztikus, történeti megjelenését”. A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor újjáépítésére kiírt pályázat ezzel szemben visszaépítést tervez, méghozzá úgy, hogy a „beavatkozás során létrejövő alkotás új építészeti entitás” legyen. A pályamunkákat építészekből, valamint egyházi és helyi elöljárókból álló bizottság hozza majd meg a héten.

A terv azért is érdekes, mert a modern újragondolás tulajdonképpen már megépült: Budapesten a Lehel téri Szent Margit-templom ugyanis nem más, mint a zsámbéki bazilika replikája.

Ki védi a műemlékvédelmet?

- Ami most történik, az csak a napi gazdasági és politikai érdekekhez igazítás – nyilatkozta még áprilisban a Népszavának Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki szerint a hazai örökségvédelmet szinte teljesen lebontották az elmúlt évtizedben. Úgy véli, az örökségvédelem intézményét az Orbán-kormány szisztematikusan – mások szerint ad hoc intézkedéssorozattal – zúzta szét.

- Mindez jól illeszkedik az elmúlt négy évben egyre erősebbé váló trendbe, miszerint az állam fokozatosan bújik ki a klasszikus állami feladatok alól, mint például az oktatás, egészségügy, infrastruktúra-fejlesztés – hangoztatta Dobrovits Orsolya.

Ismerős sors

A zsámbéki átépítés tervét megszellőztető HVG-cikk alá számos hozzászólás érkezett. Rengetegen vontak köztük párhuzamot a Diósgyőri vár beruházásával is.

Meg lehet nézni a Diósgyőri várat, mit tettek vele felújítás címén. Elrondították a betonnal!” – véli az egyik kommentelő. „Hozzá ne nyúljanak, mert Diósgyőri vár lesz belőle!” – int egy másik. „A budai várnegyed és Diósgyőr (nem kevésbé a Magyarságkutató Pozsonyi csatáról szóló filmje) már kiválóan szemlélteti, hogy mi a történelmünkre nem visszaemlékezni, hanem azt újraírni szeretnénk” – fejti ki a véleményét egy hozzászóló. Mások értékrombolást emlegettek, megint mások a „szintén pórul járt” Nagyvázsony, Kisvárda és Füzér példáját is ide idézték.

A párhuzamot egy miskolci hölgy is leírta.

Őszinte részvétem Diósgyőrből. A mi szépséges várunk már végérvényesen Disney kastély lett” – fogalmazott. Posztja alatt sokan helyeseltek.

Címlapkép forrása: HVG

Ez is érdekelhet

Szabó Máté rendezésében látható a Sybill című operett Miskolcon
Kultúra
Október 10-én mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház a Sybill című operettet Szabó Máté rendezésében. A miskolci társulat ismét egy grandiózus produkcióra készül, melyet annak is érdemes megnéznie, aki még csak ismerkedik az operett műfajával.
Válogatás a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál sikereiből
Kultúra
Idén szeptemberben rendezték meg a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált, ahol hazai és külföldi alkotások egyaránt bemutatkoztak. A fesztivál több kiemelkedő filmje most újra látható lesz a Miskolci Művészetek Háza Uránia és Béke Art Mozitermeiben.
Zrínyi Miklós rombolta le a világ leghosszabb folyami hídját
KultúraOktatásKultúraSzabadidőTudományBulvár
Mérnöki rekordok a magyar történelemből: a világ legnagyobb ágyúja, Európa legmagasabb építménye, és a kontinens első metrója.
Elhunyt Koós Boglárka (frissítve!)
KultúraBelföld
27 éves volt. A Miskolci Nemzeti Színház is részvétét fejezte ki.