A csaknem 20 éves múltra visszatekintő eseményt vers- és prózamondás, énekelt vers és versmegzenésítés, valamint képző és/vagy filmművészeti alkotás kategóriában rendezik meg. A versenyre hivatásos színművészek, előadóművészek zeneszerzők, film- és képzőművészek, valamint képző intézmények hallgatói jelentkezhettek.
Szajkó Anita klasszikus ének-előadóművész és Nagy Nándor, a Miskolci Nemzeti Színház korrepetitora és zeneszerzője, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Kar zenekarvezető szakának hallgatója az énekelt vers és versmegzenésítés kategóriában nevezett be a megméretésre. E kategóriában ugyanis végzett, vagy tanulmányukat folytató előadóművészeket és zeneszerzőket vártak.
Az összeszokott párostól megtudtuk, hogy a versenyre két művel kellett nevezni komoly-vagy könnyűzenei stílusban, amelyek közül az egyik vagy mindkettő évfordulós szerző műve lehetett, a másik kortárs magyar költő vagy író verse, prózai alkotása, vagy az évfordulós szerzők valamely műve.
Szajkó Anita és Nagy Nándor idestova három éve dolgozik már együtt, de ezen a versenyen korábban még nem indultak el. Most Anita vetette fel az ötletet akkor, amikor meglátta a kiírást. – Rengeteg verset olvastunk el. Végül kötelezőként Radnóti Miklós Bájoló című versét, mellé Szabó T. Anna Egy könnyű kaland című versét választottuk ki – nyilatkozta lapunknak az énekesnő, aki elmondta, hogy Nagy Nándor a zenét teljes mértékben a hangjára írta. A cél az volt, hogy hangomhoz és a karakteremhez megfelelő dal szülessen és olyan, amely visszaadja a vers hangulatát. Kiemelte, hogy szeretnek együtt dolgozni. Elmondta, hogy a közös munka az ő esetükben azt jelenti, hogy a zene megkomponálása után, ami természetesen Nagy Nándor reszortja, együtt végzik el a finomításokat, de előfordult már az is, hogy egy dalnak ketten írták meg a szövegét.
Nagy Nándor szerint a felkészülés legnehezebb része a versválasztás volt. Mint mondta, ő mindenképpen olyan verseket akart választani, amelyek dalszövegszerűek, ritmikusak, rövid sorokból állnak, egyszerűek és letisztultak, amelyek szinte kívánják a zenei feldolgozást, mert véleménye szerint ezek működnek a legjobban. A miskolci zeneszerző Szabó T. Anna verséhez szvinges dallamot, Radnóti Miklós művéhez pedig egy kedves, lírai balladát álmodott meg.
Kolti Helga, színművész, a Versünnep Alapítvány elnöke,
Neumann Balázs, Artisjus díjas zongoraművész, zeneszerző,
Az értékelésnél az ítészek az előadáson túl azt figyelték – idézte fel Nagy Nándor –, hogy a zene mennyire jeleníti meg a szöveg tartalmát és képi világát. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire élt a szerző és az előadó a zenei ábrázolás kifejezés eszközeivel.
Az év elején meghirdetett versmondó versenyre harminc hivatásos előadóművész jelentkezett a Kárpát-medencéből, határon innen és túlról, a döntőbe a tizenegy legjobb produkció jutott be, köztük Szajkó Anita és Nagy Nándor produkciója. Ők az utolsó fordulóban a zsúri döntése alapján Radnóti Miklós Bájoló című versének zenés feldolgozását adják elő.
A Versünnep nemzetközi vers- és prózamondó fesztivál professzionális döntőjét április 11-én a magyar költészet napján rendezik meg Budapesten, a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán 18 órától. A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Az esemény a Versünnep Fesztivál 2024 legnépszerűbb közösségi oldalain is követhető.
