Május havában több nevezetes szentéletű ember emléknapját tartja a katolikus egyház. Többségüket a néprajz is megemlíti, hiszen néphagyományok kötődnek alakjukhoz.
- Májusban a mezőgazdasági munkákkal foglalkozott a parasztság, ezért sok idejük nem maradt az ünneplésre. Inkább csak jeles napokról beszélhetünk. Az egyik ilyen május 4-én, Szent Flórián emléknapja, aki máig a tűzoltók védőszentje. Flórián (240-304) római katona volt, aki keresztény hite miatt vértanúságot szenvedett. Ünnepnapját halálának napján tartják. Vidékünkön is találunk szobrokat, amelyek őt ábrázolják köztereken, vagy mezei oltárokban – adta tudtul portálunknak Bodnár Mónika néprajzos muzeológus, a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárának vezetője.
- Pongrác, Szervác, Bonifác pedig a fagyosszentek, akiktől a jó időjárásért kértek közbenjárást májusban. Ugyanis a hónap közepén hirtelen lehűlés szokott bekövetkezni, aminek a megszemélyesítői ők. Emléknapjukat május 12-én, 13-án és 14-én tartjuk. Idesorolható a 2. században élt Szent Urbán is május 25-ei ünnepnapjával, aki a szőlők védőszentje és a szőlőtermés fagykáraiért a felelős. Szőlőültetvények közelébe szokták a szobrát fölállítani. Ha mégiscsak bekövetkezik a fagykár, akkor megvesszőzik Urbán szobrát – számolt be az etnográfus.
Hozzátette, hogy korábban nagy kultusza volt a cseh Nepomuki Szent János (1345 – 1393) gyóntatópapnak is, akinek május 16-án van az emléknapja. A királynak nem árulta el a királyné gyónási titkát, ezért bevetették a Moldvába és vértanúságot szenvedett. A katolikus egyház Csehország, a Rozsnyói Egyházmegye és a gyónási titok védőszentjeként tartja számon. Elmondta, hogy az ellenreformáció idején környékünkön is nagy kultusza volt, amikor még Putnok a Rozsnyói Egyházmegyéhez tartozott. Sok szobor található róla hidak mellett, kereszteződésekben és felfedezhető alakja oltárképeken. Általában a szája elé tett ujjal ábrázolják.
