Az első világháborút magyar részről lezáró trianoni békediktátum aláírásának 104. évfordulójára emlékeztek kedden Miskolcon városszerte. Az eseménysorozat reggel a népkerti Országzászlónál kezdődött, ahol Badány Lajos, Miskolc alpolgármestere idézte fel a több mint száz évvel ezelőtt történteket. Emlékeztetett, a Párizs környéki békeszerződések Magyarország számára jelentették a legnagyobb veszteséget mind lakosságszámában, mind az elcsatolt területek nagyságát illetően: az ország területe a korábbinak egyharmadára csökkent, Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.
– A történelmi előzmények ismertek. Idegen érdekek mentén belekényszerítettek minket egy pusztító háborúba, majd fő bűnösként bélyegezve bennünket, gyakorlatilag kivégezték nemzetünket mind gazdaságilag, mind pedig demográfiai értelemben. Immár száznégy év telt el azóta, de Trianon öröksége máig is mérgezi az egykor szebbreményű kárpát-medencei népek életét. Hiszen általa szétverték azt a tökéletes gazdasági, földrajzi egységet, amely a kor fejlődési ütemét tekintve Magyarországot Európa vezető hatalmai közé emelhette volna. Elhintve az ellenségeskedés mételyét népeink között, meggátolva ezzel a fejlődéshez szükséges összefogás lehetőségét – hangsúlyozta Badány Lajos.
Az alpolgármester szerint Trianon egyetlen célja a pusztítás volt, Európa legnagyobb gazdasági és kulturális potenciáljának a tönkretétele. Azoknak a nemzetellenes gazdasági-politikai csoportoknak volt az érdeke, akik gazdasági gyarmatosítás céljából napjaink konfliktusait is gerjesztik. Akik az utolsó ukránig folytatnák a szomszédunkban dúló testvérháborút. „ A jelen Európájában, amikor oroszok, ukránok és kényszersorozott magyarok százezrei vesznek oda ebben a borzalmas háborúban, ebben a vészterhes időkben nemzetünk megmaradásának jövőjét én egy a Balti-tengertől az Adriáig terjedő lengyel, szlovák magyar, horvát tengelyre épülő államszövetségben látom. Meggyőződésem, hogy csak egy ilyen államszövetség lesz képes felmutatni olyan gazdasági potenciált amely megőrzi keresztény népeinket Európában” – zárta gondolatait.
Őt Bodnár Mónika ernográfus-muzeológus, a Herman Ottó Múzeum osztályvezetője követte, aki személyes emlékein keresztül érzékeltette Trianon több mint száz évvel későbbi hatását. Mint mondta, felvidéki magyar diákként a hetvenes évek végétől Debrecenben tanult, ott végezte egyetemi tanulmányait. Akkor még sokszor tapasztalta meg, hogy az anyaországban született magyarok nem tekintők őt magyarnak, mivel a jelenlegi országhatárokon kívül született.
– Ma már köztudott, hogy nemzettársak az országhatáron túl is élnek. Ma már nem kérdi csodálkozva senki, hogy „hol tanultál meg ilyen jól magyarul?”, ha kiderül, hogy nem a mai Magyarországon, hanem mondjuk annak a településének a közelében születtél, ahonnan a Magyar Hiszekegy szerzője, Papvári Elemérné Sziklai Szeréna származik (Jánok, a mai Szlovákia területén – a szerző). Ma már a fiatalok sokat hallanak erről, de 45 évvel ezelőtt még ez tabutéma volt. Fontos, hogy emlékezzünk erre és fontos, hogy megünnepeljük azt, hogy vagyunk és összetartozunk – jelentette ki Bodnár Mónika.
A beszédet követően a történelmi egyházak képviselői mondták el a trianoni évfordulóval kapcsolatos gondolataikat, majd az emlékezés koszorúit, virágait helyezte el az országzászlónál Miskolc képviseletében Badány Lajos alpolgármester, őt az intézmények, pártok és civil szervezetek képviselői követték. A megemlékezés ezután a Gyula utcai, majd a felsőhámori a Trianon-emlékműnél folytatódott koszorúzással.
Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
