„Kipirult, bizakodó mosollyal gyülekeztek a kora reggeli időpont ellenére a Tusnádfürdőre igyekvők. Szívmelengető érzés volt látni, hogy a már jól ismert örök fiatal arcok mellett szá-mos új és fizikai valóságában is fiatal taggal bővült a klubunkat képviselő 51 fős csapat!
Szatmárnémeti, Nagybánya, Dés, Szászrégen, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Csíkszereda. Istenem, milyen jó még csak kimondani is magyar földünk e dicső helyeinek nevét, melyeket több más mellett lázárfalvai „támaszpontunk" eléréséig érintettünk! Hát, ha még a hozzájuk fűződő eseményekre, személyekre gondolunk!
Ádám Attila, aki a kopjafánkat állította Nyergestetőn, tavalyi meghívásával élve ugyanis Lázárfalván rendezkedtünk be /ütöttünk tanyát/ néhány napra, hogy az immár harmincadik évfordulóját megélt, korábbi – lánykori nevén – Bálványosi Szabadegyetemnek nevezett, má-ra európai mértékkel is számon tartott „Tusványos 2019” rendezvényen részt vegyünk.
A miniszterelnöki beszédben elhangzottak értékelése természetesen a politológusok feladata, azt viszont szabadjon megjegyezni, hogy az elhangzottak alapján mind a feladatok jellege és volumene, mind a társadalom politikai megosztottsága miatt nekünk, civileknek kitartásunkkal a jobboldali, polgári, keresztény nézeteink mellett még nagyon sok fontos dolgunk lesz, hogy gyermekeink, unokáink élete valóban olyan legyen, amilyennek azt mi reméljük.
A tusványosi rendezvényen túl, hagyományainkhoz híven, ellátogattunk a Nyergestetőre, ahol 2018-ban a CÖF KLUB MISKOLC által felállított és megszentelt kopjafánkra koszorút helyeztünk el, majd nemzeti Himnuszunk és a Székely Himnusz eléneklése után nemzeti színű szalagokat kötöttünk.
Szombaton este Uzonkafürdön Krizbai Imre református lelkipásztor által vezetett testvér-szervezetünk, a Székely Társalgó Egyesület szíves vendéglátásában finom ételek, tüzes italok mellett bontogattuk tovább a barátság zászlaját, s bizony a magyar-székely dalok és himnuszok eléneklésében erősen elérzékenyülve váltunk el egymástól, a miskolci, szeptemberi viszontlátás reményében.
Az utazásunk során természetesen korábbi kapcsolataink ápolása mellett új ismeretségekre is szert tettünk, ami a jövőbeni építkezéseinkhez ad új reményeket.
Mindezek mellett korábbi szokásunkhoz híven kirándulásaink során lehetőség nyílt már megismert és még újnak számító helyek felkeresésére, így eljutottunk a Szent Anna tóhoz, a mesterségek városába, Kézdivásárhelyre, megtekintettük a barcasági szászok evangélikus erődtemplomát Prázsmáron, s az erdélyi konyhának többszöri megsüvegelése mellett Csíkszentsimonban, a Csíki Sörgyárban tett jó hangulatú látogatás után hazafelé fordítottuk jelképes szekerünk rúdját. Kőrösfőn a késő délutáni ebédet követően vásárolt szuvenírokkal és felejthetetlen élményekkel gazdagodva késő este érkeztünk Miskolcra.”
