Mindenszentek napjáról Fehér Zoltán azt mondta: az egyház szenteket kanonizált és a kalendáriumban ünnepnapot jelölt ki nekik, de nagyon sok olyan embert, aki Krisztus tanítása szerint erényesen élt, nem kanonizáltak, őket ünnepli az egyház november 1-jén. Mindenszentek ünnepe a 4. századra vezethető vissza, és ehhez kötődik – a jóval későbbi eredetű – halottak napja is – mondta a Szent István-bazilika káplánja pénteken az M1 aktuális csatornán.
Mindenszentek napjáról Fehér Zoltán azt mondta: az egyház szenteket kanonizált és a kalendáriumban ünnepnapot jelölt ki nekik, de nagyon sok olyan embert, aki Krisztus tanítása szerint erényesen élt, nem kanonizáltak, őket ünnepli az egyház november 1-jén. Hozzátette: halottak napján, november 2-án minden egyes elhunyt lélekről megemlékezik az egyház, nemcsak azokról, akik erényesen éltek, hanem azokról is, akik még a megtisztulás állapotában vannak, azért, hogy „méltón léphessenek be Isten országába”.
A mindenszentek napi liturgiában a hívők a szentmise végén, a 10. századból származtatható lucernárium elnevezésű szertartáson minden halottra emlékeznek.
A lucernárium során a Szent István-bazilikában az összes fényt lekapcsolják, hogy egyedül a feltámadt Krisztus jelképező húsvéti gyertya fénye világítsa be a székesegyházat. Ez azt szimbolizálja, hogy a földi életben Krisztus fényét követve lehet eljutni az örökkévalóságba – magyarázta a „fényszertartás” jelentését a káplán.
Mindenszentek napján, november 1-jén ünneplik a katolikusok az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, november 2-án, halottak napján pedig megemlékeznek minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről.
