A mostani állománygyérítés tavasszal indult el, akkor kötötték meg a munkához szükséges szerződéseket. Három nagy vadásztársaság elnöke egyeztetett az ügyben: Tóth Árpád a MISKÓC-IKR Vadásztársaságtól, Mudra Kálmán, a Vajla Völgy Vt. képviseletében, valamint Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatójaként. A koordinációs feladatokkal Kiss Tibort bízta meg a város, aki beszámolt lapunknak az eddig történtekről.
- A vadásztársaságok kijelölték a saját állományaikat ehhez a munkához. Ezek a vadászok végzik a miskolci gyérítést. A két és fél hónapos aktív működésünk alatt 80 darab disznót lőttek ki. Ezek között trófeás kan is volt, 19 centiméter hosszú agyarral, amit az avasi négyemeletes bérházak lábánál, a Mendikás-dűlőben, emberek által sűrűn látogatott környéken ejtettek el.
A legfertőzöttebb területeket felmérték, fényképeket készítettek, körültekintően bejárták a terepet, mivel a lakott területeken történő kilövés balesetveszélyes folyamat. Meghatározták az optimális lövési szögeket, azok mentén szórókat, etetéseket helyeztek el, oda szoktatva a disznókat. Többen támadták azonban a vadászokat a kilövések miatt. Az általában hangoztatott ellenérvek szerint meg kellene próbálni befogni az állatokat és visszavinni az erdőbe őket. Kiss Tibor azonban hangsúlyozza, hogy ez nem járható út.
- Nagyjából hétszáz-nyolcszáz egyedet számláló populáció él a városon belül. Ezek az állatok már közénk születnek. A legtöbbnek köze nincsen az erdőkhöz, így pillanatokon belül visszatérnének a megszokott környezetükbe.
Tökéletes nekik a városi környezet
A vaddisznók számára három dolog fontos az élőhely megválasztásakor: szaporodási lehetőség, nyugalom és megfelelő mennyiségű élelem. Ezeket mind megtalálják a várost körülvevő elhanyagolt, műveletlen víkendházas övezetekben.
- Egy emse disznó már 9 hónaposan szaporodóképes, és fial 8-12 malacot. Villámgyorsan növekszik az állomány, többek közt azért, mert nincs természetes ellenségük, ami gyérítené őket. Mivel közénk születnek, már nem is félnek az emberektől, megszokták az autóhangot is. A személyi biztonság veszélyeztetése mellett az általuk okozott anyagi kár is jelentős: táplálékszerzés közben gyakorlatilag széttúrnak mindent – számol be a tapasztaltakról Kiss Tibor, aki szerint mindennek demográfiai vonzata is lehet a későbbiekben. – Akik eddig művelték a telküket, azok is abbahagyják egy idő után, ha a munkájukat folyamatosan tönkreteszik a disznók.
A 22-es csapdája
Kiss Tibor szerint komoly problémát jelent a vadásztársaságok számára az afrikai sertéspestis (AFP).
- Ez a betegség nem megtizedeli, hanem teljesen ki fogja pusztítani a vaddisznóállományt, ami – szerencsés esetben – 3-5 év múlva regenerálja majd önmagát. A Zemplénben, Telkibányán és Rudabánya közelében már egyetlen vaddisznó sem található.
Felborul az ökológiai egyensúly. Itt kerülnek a képbe a belterületen élő disznók, amik már nem mennek vissza az erdőkbe. Belőlük talán idővel képes lesz regenerálódni az állomány. Ezért is fontos, hogy tartsuk a kilövések során az egyensúlyt. Ha minden disznót levadászunk, és kipusztulnak az erdőről az AFP miatt, akkor hosszú évek múlva jelenik csak meg újra az állomány, pedig vaddisznóra szükség van. Ha azonban a belterületi szaporulat túlságosan megduzzad, akkor a lakosságnak okoznak kárt. Szerencsére a városvezetés felkarolta ezt az ügyet: így, hogy sikerült megállapodni a három nagy vadásztársasággal, hatékonyan tudjuk végezni a munkánkat.
(Nyitóképünk illusztráció.)
