Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a Szabad Európának azt nyilatkozta, hogy az általa megismert adatok alapján Miskolcon adatvédelmi incidens nem történt. Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben ilyen eszközök segítségével személyes adatokat rögzítettek és kezeltek, az jogellenes.
Nincs jogszerű momentuma
Remport Ádám, a TASZ jogásza szerint a NAIH helyesen értékelte a helyzetet, jogellenes adatkezelés történhetett Miskolcon. Ez utóbbi komolyabb jogsértést jelent: akár bűncselekmény is lehet az új Büntető Törvénykönyv alapján.
– Az egész ügynek egyszerűen nincs olyan momentuma, ami jogszerű lenne – szögezte le.
Személyes adatnak minősül például, ha valaki a magánéletéről beszélget az ülésteremben. Alapvetően minden személyes adat, ami egy adott személlyel összefüggésbe hozható információ, legyen szó akár a fizetéséről, akár a párkapcsolatáról.
– A rögzítésről tudnia kellett volna azoknak, akiket felvett a kamera. Mondvacsinált érv, amikor azt mondják, hogy éveken keresztül ott ültek a kamerával szemben, hiszen a képviselők arról nem tudtak, hogy az nem a központi rendszerhez tartozik. Azokról a nem közszereplő vendégekről nem is beszélve, akik elmentek a nyilvános ülésekre. Ez egy megtévesztő helyzet annak, akiről felvétel készül. Ez nem lehet kibúvó.
A jogszerű adatgyűjtésnek és adatkezelésnek egyébként a GDPR-ban megvannak a meghatározott feltételei: célhoz kötöttnek kell lennie például, kell, hogy legyen jogalapja.
– Itt azonban eleve nem világos, hogy milyen célra gyűjtötték az adatokat. A kamera nem a központi rendszerre volt csatlakoztatva, hanem egy olyan helyiségbe vezetett, ahol nem tudjuk, hogy a felvételeket ki és mire használta fel. Egyáltalán: nincs hozzájárulás azoktól, akiket rögzítettek, nem tájékoztatták őket a felvétel készítéséről.
Rendőrségi feljelentés jöhet
Petruskó Norbert, a Polgármesteri Hivatal szóvivője elmondta, az ügyben a hivatalos értesítést már megkapták a NAIH-tól, és megteszik a szükséges lépéseket, akár már a jövő héten rendőrségi feljelentést tehetnek.
– Példátlan és aggályos már a rendszer kiépítése is, ami önmagában titkosszolgálati módszereket idéz – fogalmazott.
Amint arról korábban beszámoltunk, hetekkel ezelőtt bejárást tartottak a közgyűlési teremben. Ezek egyikén derült ki, hogy az ülések és egyéb rendezvények helyszínéül szolgáló teremben olyan kamera és mikrofonok vannak kihelyezve, amelyek nem részei a közvetítő rendszernek.
Az ügy vizsgálata során kiderült: Kriza Ákos polgármester kérésére, Alakszai Zoltán akkori kabinetvezető engedélyével, 2016 augusztusában több mint 3,7 millió forintért szereltek be a közgyűlési terembe egy robotkamerát, két térmikrofont és a hozzájuk tartozó vezérlőegységet. Ezek segítségével a teremben zajló minden beszélgetés és történés rögzíthető volt. Mivel a rendszer független a közgyűlés üléseit közvetítő rendszertől, emiatt kikapcsolt mikrofonoknál és kameráknál is rögzíthetett mindent. Akár a nem nyilvánosságnak szánt, magánjellegű beszélgetéseket is. Ugyanez igaz a zárt ülésekre is, hiszen a közvetítő rendszer a zárt ülésen lekapcsol, de a felfedezett kamera és mikrofonok ezt automatikusan nem tették meg.
