A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség. Az oltóanyagot tartalmazó csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a kezelendő területekre a rókák természetes élőhelyein (elsősorban erdős, illetve mezőgazdasági területeken). A lakott, sűrűn beépített területekre nem helyeznek ki vakcinát.
A vakcinázási kampányról külterületeken plakátok figyelmeztetik a kirándulókat. Az állategészségügyi korlátozó intézkedések célja az, hogy a kijuttatott vakcinát ne a háziállatok vegyék fel, hanem a vadon élő ragadozók.
A veszettség fő fenntartói a vörös rókák. A vakcinázási programra a betegség megelőzése érdekében van szükség, a veszettség ugyanis egyaránt veszélyezteti a vadon élő és a házi emlősállatokat, így az emberre is veszélyes. A rókaállomány vakcinázásának fő célja a betegség háziállatokra való átterjedésének megakadályozása és az emberi fertőződések megelőzése.
Az immunizálási program eredményességét a Nébih ellenőrzi a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával. Tapasztalataink szerint a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede fogyasztotta el a csalétket, ennek köszönhetően ma már nagyon ritkán fordul elő a betegség hazánkban.
Magyarországon utoljára 2017-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutattak ki veszettséget. Emberi megbetegedésre 25 éve nem volt példa. Háziállataink közül a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskák esetében pedig ajánlott.
