A szmog angol eredetű szó (a „smoke” = füst és a „fog” = köd szavak összetételéből), jelentése füstköd. Közel 70 éve, 1952 telén sűrű, az orrot és szemet csípő, szénfüstös levegő ülte meg London utcáit, csak méterekre lehetett látni. A város életét teljesen megbénította a kialakult mérgező légkör, több ezren haltak meg ezekben a napokban. Kialakulásának oka a légkörbe kerülő nagy mennyiségű por, kén-dioxid és korom, amelyekből a levegő magas nedvesség-tartalmával reakcióba lépve kénsav tartalmú, sárgás-zöldes színű maró köd keletkezett. Azóta ezt a jelenséget nevezik London-típusú szmognak.
Az 1980-as évek végéig telente Miskolcon is előfordult ilyen típusú, de enyhébb szennyezettség. Azóta a vasgyártás megszűnése és a széntüzelés visszaszorulása nyomán töredékére csökkent a levegő kén-dioxid szennyezettsége, ezzel a tipikus „igazi” szmog kialakulásának lehetősége is. Utoljára 1989 januárjában észleltek Miskolcon London-típusú szmogot. Szerencsére.
Mindezek mellett továbbra is szmogról, szmoghelyzetről, szmogriadóról beszélünk, mivel a közbeszédben a szmog szó a rossz levegőminőség szinonimájává vált. A hétköznapi életben nincs jelentősége az elnevezésnek, mivel a szennyezett levegő – bárhogyan is hívjuk – mindenképpen káros az egészségre. Ezen ártalmak csökkentése érdekében rendelik el a szmogriadót.
Füstködriadó kihirdetése akkor esedékes, ha a szennyezettség 2 napon át, 2 mérési helyszínen meghaladja a tájékoztatási (75 μg/m3) vagy riasztási (100 μg/m3) küszöbértéket és nem várható a meteorológiai helyzet javulása. Miskolcon az egészségügyi határértéket rendszerint a szállópor (PM10) légszennyező anyag koncentrációja haladja meg. Emellett alkalmanként előfordul, hogy a Búza téren a (tipikusan közlekedési eredetű) nitrogén-dioxid lépi át a küszöböt. A többi légszennyező anyag, így a kén-dioxid koncentrációja sem haladja meg a határértékeket.
Miskolcon a szállópor-szennyezettség évente átlagosan 40-60 napon át haladja meg az egészségügyi határértéket (50 μg/m3), ebből 10-20 nap tájékoztatási és 1-4 nap riasztási küszöbérték feletti. Itt napi átlagokról beszélünk, de egyes helyszíneken a pillanatnyi koncentrációk lényegesen magasabbak is lehetnek. Ezek az időszakok a reggeli és az esti órákban jellemzők, amikor a lakossági fűtés intenzívebb.
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg. Célja a levegőminőség javítása 10 magyarországi városban, így Miskolcon is.
