134 igen, 45 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett kedd délelőtt elfogadta a Parlament az Alaptörvény kilencedik módosítását. Tizenöt képviselő nem szavazott, a zárószavazás előtt a DK politikusai kivonultak az ülésteremből.
Az Alaptörvény kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslatot Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be november 10-én. A kormány szerint azért volt rá szükség, hogy erősebb védelmet kapjanak a családok, és nagyobb biztonságban legyenek a gyerekek. A miniszter előterjesztése alapján tehát bekerül, hogy „az anya nő, az apa férfi”, illetve a családi kapcsolat alapja a házasság. A gyermekek védelméről szóló rész azzal egészül ki, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”
Meghatározták a közpénzt is: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”, illetve a továbbiakban csak háromféle különleges jogrend lesz az eddigi öt helyett.
De nemcsak az Alkotmány módosul, hanem a választási törvény is: 134 szavazattal 60 ellenében, tartózkodás nélkül szavazta meg a Parlament a módosítást, amely szerint a jövőben 27 helyett 71 egyéni jelöltet kell állítani az országos listához. A módosítást hivatalosan a kamupártok elleni harc részeként adták be, de a fő hatása inkább az, hogy a 2022-ben közösen induló ellenzéket végleg közös listára terelte – írja a HVG.
A különleges jogrendet hatról három esetre mérsékelték: a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre. A módosítással mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga. A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép – olvashatjuk a Telexen.
