A Civilek Napját minden év február 1-én ünnepeljük. E napon a polgárok önszerveződése, valamint a civil szervezetek által az emberek és közösségek érdekében végzett szolgálata előtt tisztelgünk. A Civil Központ címet 2015 óta birtokló ERKE minden évben rendezvénysorozattal ünnepli a jeles napot, amit idén a pandémia miatt a szokásos módon nem tehettek meg. A helyzethez alkalmazkodva elsősorban online bejelentkezéseket, kerekasztal beszélgetéseket terveztek.
Palik Zoltán szakmai vezető elmondta, a városházán tartott kerekasztal-beszélgetést az újrakezdésnek szentelték. – A járványhelyzet hatására sok nehézségbe ütköznek a szervezetek, ám vannak olyanok, amelyeknek inspirálóak az új feladatkörök. Természetesen a civil szervezetek sem tudták megtartani rendezvényeiket, mint ahogyan mások sem, de a pályázatok határideje is csúszott. Mi azt tapasztaltuk, hogy megszaporodott a tanácsadásaink száma – mondta. Az ERKE gyakran az országban is elsőként adott közre olyan információkat és segédleteket, amelyek által a szervezetek a veszélyhelyzet idején is meg tudták őrizni működőképességüket.
Elsőként arra keresték a választ, hogy milyen hatással volt a pandémia a civil szervezetek tavalyi működésére. A Miskolci Nőknek is Esélyt Alapítvány képviselőjeként Matiscsákné Lizák Marianna elmondta, érezhető volt, hogy munkaerőpiaci szolgáltatásuk során az emberek hiányolták a személyes találkozók lehetőségét. – A bizalom nagyon fontos a munkáltató és a munkavállaló között, ezt kellett kialakítanunk annak ellenére, hogy nem voltak személyes állásbörzék. Nagy kihívás volt, hogyan ösztönözzük a digitális térben azt a száznegyvenkét résztvevőt, aki a Miskolci Egyetem Szépkorúak Akadémiájára iratkozott be, de márciustól egyáltalán nem járhat – mondta.
Csóra György, a B.-A.-Z. Megyei Polgárőr Szövetség elnöke az új feladatkörökről beszélt. – Már nemcsak meg kellett óvnunk az időseket, hogy ne legyenek áldozatok, hanem el is kellett látnunk őket: segítettünk bevásárlásnál, élelmiszer és gyógyszer beszerzésénél. Volt, hogy kórházba szállítottunk beteget, tehát a mentőszolgálattal is együttműködtünk, vagy a rendőrség stratégiai partnereként ellenőriztük, hogy betartják-e a karantént a lakosok – sorolta, majd a szervezet egy másik képviselője, Hladon Sándor elmondta, a segítő szervezeteknek is van szüksége segítségre. – Nagyon örültem, hogy egymásnak is támaszai voltunk. Arra buzdítottuk a lakosságot, hogy fogjanak össze, sokszor csak az elég volt, hogy beszélgettünk az emberekkel, tartottuk bennük a lelket és a hitet. A védekezés végül sikeresnek mondható – összegzett, majd hozzátette, sokszor osztottak védőeszközöket vagy fertőtlenítettek például játszótereket.
Tóth-Andrási Katalin a Supersum Alapítványnál tapasztaltakról beszélt. – Nagyon sokan kerestek fel minket, közvetlenül megalakulásunk után, hiszen még csak májusban jegyezték be szervezetünket. Nagyon fontos számunkra a személyes kapcsolattartás, hogy tudjuk, biztosan jó helyre megy az adomány. Sokszor segítettünk önkormányzatoknak, akár kisebbségi önkormányzatoknak, kis településeken vagy akár Lyukóba – mondta.
A kerekasztal-beszélgetés további kérdései közé tartozott az is, hogy a civil szervezeteknek milyen tervei vannak az idei évben, lehet-e egyáltalán tervezni, van-e olyan dolog a szervezet életében, tevékenységében, amit a járványhelyzet után is érdemes lehetne megtartani, illetve hogy találkoztak-e olyan példával, mintával, amit szívesen átvennének másoktól. A kerekasztal-beszélgetés az alábbi linken elérhető.
