Bréda Béla ötvenegy éves automatizálási mérnök legalább az ünnepekkor átvállal egy kis munkát feleségétől. – Én főzöm meg a sonkát majd most is, mint minden húsvétkor, szombaton. Már a vásárlását is magam bonyolítom: fóliázott, kötözött füstölt sonkát fogok venni, mert azt szeretjük. Semmilyen különösebb főzési technikát nem vetek be, de mint ahogy mondják, a konyhában a férfiak bátrabban fűszereznek, mint a nők. Ezt én is így gondolom: nem spórolok a fűszerekkel. A feleségem és huszonnégy éves lányunk majd a kalácsot és a többi húsvéti hozzávalót, így például a tojást, készíti el a menühöz. Az édesség nálunk nem hangsúlyos, nem is tudom, hogy mi szokott lenni még a kalácson kívül. Az azonban el szokott fogyni.
Farkas Edina ötvenhárom éves szociális gondozó készül desszerttel is családjának. – Babapiskótát veszek, amihez különböző pudingokat főzök: csokit, vaníliát vagy epret. Aztán szétnézek otthon, hogy mit lehet a tetejére dobni: kis mazsola, alma... Kiadós finomság, szeretik a huszonöt éves ikreim is. Muszáj volt keresnem valami egyszerű édességet, mert nincs érzékem a sütéshez, hiába próbálkoztam vele. Ezen kívül természetesen főzök sonkát is, hiszen fontosnak tartom a hagyományok ápolását, még akkor is, ha kevés pénzből élünk. A hús elkészítésénél legjobban arra kell figyelni, hogy egész tarkabors kerüljön a főzővízébe. Ezt még apukámtól tanultam, aki nagyon jól főzött, legalább így is megőrizzük emlékét.
Szigetvári Eszter negyvenhárom éves munkaerő-kölcsönzési szakember is az édesapjára hagyatkozik, ha húsvétról van szó. – Szirec, cirka vagy más néven sárgatúró – ez a specialitása apukámnak, aki ezt édesen és sósan is el szokta készíteni. Mi inkább a sósat részesítjük előnyben, még a tizenkét éves lányom is, aki nagy húsevő. Anyukám minden húsvét után felhasználja a megmaradt sonkát, és sajtos-tejfölös tésztát készít belőle. Barátnőmtől most szereztem be a friss kenyeret, amit jénaiban süt ki, miután géppel összekeverte a hozzávalókat, még meleg. De azért szokott lenni édesség is az ünnepek alatt: linzerszerű narancsos csillag vagy a karácsonykor is finom vaníliás kifli. Böjtölni nem ilyenkor szoktam, azt az év másik időszakába iktatom be.
Galkó Ilona ötvenéves oktató azonban egészen mostanáig tartotta a böjtöt, és már nagyon várja a hús „magához vételét”. – Olykor évekig vegetáriánus vagyok, sokszor méregtelenítek teával, és időszakosan böjtölök is. Mikor vegák voltunk, természetesen hús nélkül készítettük a fasírtot: brokkolival vagy karfiollal. Gombával is lehetett volna, de azt nem szeretem. Családunk hagyományainak megfelelően tehát apró fasírtot sütök és parasztsonkát főzök, amihez krumpli- vagy magentasalátát kínálok majd. Ez utóbbi a céklasaláta, de valami zöldet is tervezek mellé. Biztos, hogy nem lesz nálunk édesség, mert huszonkét éves fiam nem szereti a süteményeket, a barátnője pedig diétázik, mint ahogyan én is, a súlyom miatt.
