A Herman Ottó Múzeum vagyonkezelésébe kerül az Aranyszarvas patika bútorzata – az erről szóló döntéskérő indítványról április 29-én tájékoztatta a miskolci közgyűlést Veres Pál polgármester. Az indoklás szerint azért, mert a múzeum megfelelő módon, szakszerűen tudná tárolni a bútorokat, sőt, később kiállítási darab is lehetne.
Az indítvány úgy fogalmaz: a múzeum vállalja a patikabútorzat állapotfelmérését, valamint a kiállításra való lehetőség megnyílásáig azt is, hogy a Papszer utcai, jelenleg használaton kívüli múzeumépületben szakszerűen tárolják azt.
A hírek szerint a bútort még a járvány előtt, 2020 elején szerelték szét és pakolták ki a Bigatton Kft. tulajdonában álló üzlethelyiségből. Az Erzsébet téri saroképületen ma már csak egy kopottas, többnyelvű patikafelirat, valamint a jellegzetes cégér jelzi: itt működött valaha az Aranyszarvas.
Az Aranyszarvas Gyógyszertár egyike a város legrégebbi patikájának. Kezdetben a Kossuth utca 7. szám alatt működött, a mai helyére, az Erzsébet téri sarokházba 1897-ben költözött. Komolyabb felújítása 1980-ban volt, amikor restaurálták az 1990-ben védetté váló műemlék bútorzatot is.
Első krízise 2001-ben kezdődött, amikor vita alakult ki az akkori üzemeltető bt. egyik beltagja, Dröszler Béláné gyógyszerész és a kültag között, aki nem mellesleg az épület tulajdonosa volt. Ő, vagyis Bruno Bigatton azt kérte: egyedül üzemeltethesse a gyógyszertárat. Dröszlerné erre válaszul úgy döntött, kilép a cégből, és a tér túlsó sarkán nyitja meg gyógyszertárát.
A műemlék bútorzat ekkor került először veszélybe. Hosszas tárgyalások után végül megállapodás született a felek között: a megyei gyógyszerészkamara a városnak ajándékozta a bútorzatot, azzal a kitétellel, hogy az nem mozdítható el a helyéről. Az Aranyszarvas 2004. október közepén újranyitott, és egészen 2015. májusáig nyitva is volt.
A bezárás után a Bigatton Kft. felszólította az önkormányzatot, hogy szállítsák el a bútort, amire akkor örökségvédelmi okok miatt nem volt mód. Később Bigatton beperelte a várost, és a bíróság neki adott igazat. Eközben viszont műemlékké nyilvánították a bútort, amit tavaly végül az épület tulajdonosa szereltetett szét. Ezután döntött úgy a város, hogy a Herman Ottó Múzeum kezelésébe adja a bútorzatot.
A gyógyszertár és a szarvas(ok)
Az első cégért 1897-ben készítette egy székely fafaragó mester, ez viszont az ötvenes években eltűnt. Pótlása sokáig napirenden sem volt, erre egészen 1985-ig kellett várni, amikor Dröszler Béláné, egykori patikavezető elkezdte keresni az eredetit. Rövid idő alatt kiderült, az megsemmisült, ő viszont mindenképpen pótolni szerette volna, mégpedig legkésőbb a gyógyszertár fennállásának 225. évfordulójáig. Az új szobrot Szondy Sándor fafaragó-művész a bútorzathoz tartozó szarvasszobrok alapján alkotta meg, agancsát a Hegyközi és Szini Erdőgazdaság biztosította, és 1986. május 30-a óta díszíti az Erzsébet téri épületet.
