A megemlékezésről Szopkó Róbert, a miskolci 10-es Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke számolt be a minap.hu-nak.
– Idén is elmentünk tagjainkkal, hogy korhű, I. világháborús egyenruhában rójuk le kegyeletüket az elesett hősök előtt. A tízesek zászlaja visszatért a völgybe, ahol több mint száz éve járt először. A küldöttség Miskolc város zászlaját is elvitte az összetartozás jelképeként, hogy mutassa: a honi magyarság nem felejtkezik meg a határon túl élő testvéreiről, támogatja harcukat a fennmaradásért – fogalmazott, hozzátéve: Erdélyből is sokan érkeztek az alkalomra, de tiszteletét tette a megemlékezésen több állami tisztségviselő, politikus is.
– A test és a lélek beleborzongott, amikor hallotta a sok száz torokból zengő magyar és székely himnusz visszhangját a környező hegyekből. Ez üzenet mindenkinek, hogy élnek magyarok itt, és élni is fognak mindig – hangoztatta Szopkó Róbert, azt is kiemelve, hogy az évek során az ünnepség az egész erdélyi magyarság egyik fontos találkozópontjává vált, hirdetve, hogy még itt vagyunk, nem adjuk fel őseink földjét.
A megemlékezést – 1994. óta – minden év augusztus 26-án tartják. 1944-ben ezen a napon itt törtek be a szovjet erők Erdély földjére. Hiába küzdöttek végső erejükig a székely határőrök, a sokszoros túlerővel ők sem bírtak.
A temetőben döntően a m. kir. 10. (miskolci) honvéd gyalogezred katonái nyugszanak, az I. világháborúban, Erdélyben döntően borsodi, hevesi és zempléni katonák harcoltak közülük. Az ezred legdicsőbb haditettét az Úz-völgy fölé magasodó Magyarosi-tető elleni rohamtámadással hajtotta végre 1917. március 8-án. Ez egy kitűnően megtervezett, minden tekintetben precízen előkészített, szinte hibátlanul végrehajtott, az ezred számára újszerű katonai akció volt, amely komoly harcászati és hadászati sikerrel járt: a támadó alakulatok az oroszoktól visszafoglalták a csíki határszélen elnyúló Sövérjes-Névtelen-kúp-Magyaros-Lápos vonulatot. – A támadásban a „lándzsa hegye” a rohamezreddé kiképzett m. kir. 10. honvéd gyalogezred volt. Az óriási erejű tüzérségi előkészítés után megindult támadás az oroszokat annyira meglepte, hogy se eredményesen védekezni, se értékelhető ellentámadást nem tudtak indítani. A következő év március 8-tól ez lett az ezred napja, ami valóban kultikus eseménnyé vált – nyilatkozta korábban lapunknak Gottfried Barna, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára főlevéltárosa.
Két évvel ezelőtt diplomáciai viharokat is kavart, amikor román nacionalisták több síremléket is megrongáltak a temetőben. Erről bővebben ITT írtunk.
