A jövő kedden 14 órakor megnyíló kiállítás anyagát a Krajczáros Alapítvány biztosítja. A szervezet az I. világháború emlékét őrzi, ezen tevékenysége részeként korábban nemzetközi fotópályázatot hirdettek: a nagy háború egykori csatahelyszíneiről vártak fotókat „a pipacs a vér virága” jeligére, azaz a képeken megjelenik valamilyen formában a szimbolikus növény. Az alapítvány képviseletében Mezei Zsuzsa festőművész hozzáfűzte, 30 képet tekinthetnek majd meg az érdeklődők.
A kezdeményezéshez az 51 éve működő Helyőrségi Hagyományőrző Egyesület is csatlakozott. Czél Ferencné elnök elmondta, hogy a katonák emlékét ápolják sírok gondozásával, vagy éppen olyan túrákkal, amelyek során hősi helyszíneket látogatnak meg. Felhívta rá a figyelmet, hogy november 11-én – az I. világháború befejezésének napján – világszerte megemlékezéseket tartanak. Ehhez ők is csatlakoznak és a Hősök terén gyertyagyújtásra várják az érdeklődőket.
A kiállítás részeként megtekinthetőek lesznek azok a közelmúltban előkerült és felújított dagerrotípiák – kezdeti képrögzítési eljárás –, amelyek a fronton harcoló tizeshonvédekről készültek. Az I. világháborúban Miskolc is tragikusan érintett, hiszen háziezredünk, a 10. honvéd gyalogezred, közismertebb nevén a Tizeshonvédok tagjainak jelentős részét a város adta.
Varga Andrea alpolgármester elmondta, hogy utcanév és szobor is őrzi emléküket a megyeszékhelyen. Törzshelyük, az egykori József laktanya helyén ma a Herman Ottó Gimnázium áll, emellett a Hősök temetője – a cserkészek munkájának köszönhetően – sokuk nyughelye. A város egyébként nem régiben az összes első világháborús katonatemetőjét felújította.
Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum tudományos titkára hozzátette, hogy az I. világháború miskolci emlékezetének történelmi háttere két részből áll. Egyrészről ott vannak a „mieink”, akik innen származnak, viszont nem itt estek el és nem is itt, hanem a messzi távolban nyugszanak.
Mellettük gondolnunk kell azokra, akiket Miskolcon temettek el. A dolog pikantériája, hogy többségük nem helyi. A harcok idején kórházváros voltunk – ez a Zsolcai kapuban állt –, ami azt jelentette, hogy a frontról a jellemzően fertőzésekkel küzdő katonákat ide szállították. Sokuk élete itt ért véget, többségük a koleratemetőben nyugszik. A szakembernek a közelmúltban jelent meg könyve, amelyben feltárja a Hősök kis temetőjében nyugvó katonák személyazonosságát.
A kiállítás november 9. és 19. között tekinthető meg a Városháza aulájában, nyitvatartási időben.
