Tokajban élte le életének nagy részét, miután 1921. december 13-án megszületett. Ott postavezető volt, aki nagy népszerűségre tett szert emberszeretetével. Segített munkatársainak és a város időseinek. Nyolcvan felett döntött úgy, hogy keres egy otthont, ahol biztonságban érezheti magát. Menye szerint a miskolci Szépkorúak Háza kitűnő választás volt. – Nagyon szeret itt lenni, mi pedig sokszor tudunk találkozni vele. Négy gyermeke van, nyolc unokája és tizenegy dédunokája, a legkisebb hétéves – mondta, majd átadta ajándékát, ami egy Tokaji bor volt.
– Az édeset szeretem belőle, de csak mértékkel – mondta az ünnepelt, aki nagyon meglepődött azon, hogy Miskolc város polgármestere is eljött a születésnapjára. – Álmomban sem gondoltam volna, hogy velem így fognak foglalkozni. De nagyon örülök neki, köszönöm – mondta, hozzátéve, „halálomig emlékezni fogok erre a napra.”
Veres Pál elmondta, csodálni való egy százéves életút. – Azt gondoljuk, milyen nehéz a sorsunk, holott csak bele kell gondolnunk az elmúlt száz évbe, mennyi minden volt: a második világháború, az ötvenes évek nehézségei, 1956., majd a rendszerváltás, amikor Pista bácsi már hetvenéves volt – mondta a polgármester, aki jó egészséget és még sok évnyi erőt kívánt a százévesnek, akinek lakótársa még verset is olvasott fel.
A város nevében még Szilágyi Szabolcs önkormányzati képviselő köszöntötte Varga Istvánt.
