Ugrás a tartalomra

Nemzetiségeit ünnepelte a város 

Létrehozva
A Nemzetiségek Napja alkalmából elismerésben részesítette a város etnikai kisebbségeinek tagjait az önkormányzat. A Városházán péntek délelőtt megtartott ünnepségen Varga Andrea alpolgármester és Ignácz Dávid jegyző mondott köszönetet a megjelenteknek.
Preview Image
Képgaléria: Mocsári László

- Nagyon fontos nap ez. A Nemzetiségek Napja lehetőséget ad annak, hogy elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki Önöknek, mindazon közösségeknek, akik a nemzetiségi kultúrák és hagyományok őrzéséért, valamint a közösségek életben tartásáért tesznek. Szívből gratulálok a kitüntetetteknek, és köszönöm mindazon nemzetiségek munkáját, akik Miskolc városában tevékenykednek – hangzott el Varga Andrea alpolgármester részéről. 

Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1992. december 18-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. 2012-ben az Országgyűlés december 18-át a Nemzetiségek napjává nyilvánította. A jelenlegi törvény értelmében Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiséget ismernek el: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. Ezek önkormányzataival a román és a délszláv etnikumokat kivéve Miskolcon is találkozhatunk.

Kép

- Kezdve a tatárjárástól hazánk történelme során számos alkalommal került arra sor, hogy más nemzetek tagjai telepedjenek le országunkban, melynek jellemzően különböző gazdasági, politikai és demográfiai okai voltak. Ehhez képest rendkívül hosszú út vezetett odáig, hogy a nemzetiségekre önálló szereplőként tekintsünk. 1993-ban nyílt arra lehetőség, hogy a nemzetiségi önkormányzati választásokat megtartsuk – elevenítette fel Ignácz Dávid, a jegyző leszögezte: a kilenc nemzetiség Miskolcon nem csupán értéket képvisel, hanem értéket is teremt.  - Azok a személyek, akik ma elismerésben részesülnek, példaként szolgálhatnak valamennyi miskolci számára, hiszen kiemelkednek hagyományaik ápolásában, kultúrájuk közismertetésében, tevékenységeikkel pedig gazdagítják a város és saját nemzetiségeik mindennapjait. Kiemelkedő munkájuk mindezekre garancia – tette hozzá. 

Kép

A rendezvényen a nemzetiségi önkormányzatok javaslatai alapján emléklapot vehettek át: Bajcsev-Dancsó Damján (a bolgár kisebbségi közösség aktív tagja), Pecaszné Leskó Éva (a Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese), Baloghné Szabó Ilona (a lengyel közösség több mint egy évtizede meghatározó tagja), Berta László (aki az Örmény Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényeinek szervezésével több éve támogatja a közösséget), néhai Botos Ferenc (a Roma Nemzetiségi Önkormányzat volt képviselője, a város Szociális Bizottságának egykori tagja), néhai Horváth József (aki évtizedek át a megyei és miskolci roma nemzetiségi közélet meghatározó egyénisége volt), Giricz Vera (a Magyar Parlament ruszin nemzetiségi szószólója) és Orliczki Károly (a magyarországi nemzetiségek önkormányzatának egyik alapítója, 1995-től a Szlovák Országos Önkormányzat Közgyűlésének tagja).

Ez is érdekelhet

Képgaléria
Holokauszt Mártír megemlékezés az Avasi Zsidó Temetőben
Az áldozatokra emlékeztek az Avasi Zsidó Temetőben
MiskolcKultúraEgyház
Holokauszt-megemlékezést tartottak az Avasi Zsidó Temetőben, ahol a miskolci és környékbeli zsidó közösségek deportált áldozatai előtt tisztelegtek. Miskolcról és térségéből 1944 júniusában több mint 15 400 zsidó honfitársat hurcoltak Auschwitzba, közülük mintegy 14 ezren nem tértek haza.
Újabb történelmi érdekességek Miskolcról
Miskolc
Folytatódik sorozatunk: Reiman Zoltánnak, a Szemelvények Miskolc város történetéből blog szerkesztőjének az írását közöljük, helytörtéteni érdekességekkel.
Szentháromság a Vasgyárban
Miskolc
Hogy mi miatt és mikor épültek templomok a Vasgyárban, az kiderül Nagy Attila helytörténész, a Mit Miskolc Adhatott Blog szerkesztőjének az írásából.
A jogász válaszol – devizahiteles ügyek új szabályai
Miskolc
Az Országgyűlés 2026. június 8-án elfogadta azt a jogszabályt, ami jelentős fordulatot hoz mind a devizahiteles ügyekhez kapcsolódó perekben, mind a végrehajtási eljárásokban. A jogszabály célja, hogy átmeneti védelmet biztosítson az érintett adósok számára, és egységesen kezelje a korábban tömegesen keletkezett ügyeket.