Ugrás a tartalomra

Nem mindig imponáltak ám a Fidesznek a főispánok...

Létrehozva
Kép
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

– A szenvedélyes vita három évtizede szellemesebb volt, mint ma, de a szakmai szempontokat akkor is gyorsan maga alá temették az ideológiai csörték – írja Balogh Gábor.

Az azonnali.hu publicistája szerdai írásában felhívja a figyelmet: a „főispán” és a „vármegye” elnevezések kapcsán benyújtani szánt javaslatokhoz való viszonyulást elsősorban az határozza meg, ki mit gondol a két világháború közti időszakról és az azt megelőző évszázadokról. – Ha azt hisszük, bármi új van a nap alatt, nagyot tévedünk. Harminckét esztendővel ezelőtt szinte pontosan ugyanez a polémia egyszer már lezajlott – vélekedik. 

Kép

„1990-ben az első demokratikus Országgyűlés rögtön szembekerült egy sürgető megoldásért kiáltó problémával. Ősszel helyhatósági választásokat kellett tartani, ám, hogy a felszámolandó tanácsrendszer helyébe mi lépjen, arról messze nem volt egyetértés. Különösen kemény dilemma volt, hogy az immár szabadon megválasztott és valódi jogkörökkel bíró önkormányzatok munkáját hogyan hangolják össze az állami szervekkel. A konzervatív kormányzat a főispán 1950-ben eltörölt tisztségét tartotta erre alkalmasnak. Ez leginkább csak nevében lett volna azonos a pártállami korszak előtti pozícióval, amely a lényegében a helyi hatóságok kormányzati kontrolljának szerepét töltötte be.”

– Az igazán zaftos adok-kapok persze nem a paragrafusok átlagember számára átláthatatlan dzsungelében, hanem a tágas ideológiai csatamezőkön zajlottak – mutat rá visszatekintésében a szerző. Ahogy fogalmaz: a fő kérdés már nem az volt, milyen közigazgatási szintek és elöljárók legyenek, hanem az, hogyan hívják őket. Úgy véli, az Antall-kormány alapkoncepciója az volt, hogy az intézmények és tisztségek neve legyen ugyanaz, mint a kommunista diktatúra előtt.

Kép
Fotó: archivum.mtva.hu

Balogh szerint a Fidesz többnyire kifejezetten tárgyszerűen bírálta a javaslatot, többnyire annak szakmai hiányosságaira rámutatva – ugyanakkor a főispáni intézményt Kövér László is „szerencsétlen elnevezésűnek” tartotta.

Hozzáteszi, egy Nyáry Krisztián által kiszúrt akkori nyilatkozatában úgy vélekedett a mai Házelnök: „noha az önkormányzati törvény radikálisan újnak látszik (vagy új-réginek visszahozza ugyanis a régi főispán, jegyző, vármegye fogalmakat), úgy tűnik, valójában a régi struktúrát kívánja megőrizni”.

A teljes cikk ITT olvasható.

Ez is érdekelhet

Tavaszváró batyusbált rendeztek Miskolcon
Miskolc
Szépkorúakat köszöntöttek a Salkaházi Program keretében.
Folytatódott a Bűnmegelőzési Szabadegyetem – a kiégés megelőzése állt a középpontban
MiskolcOktatásBűnügy
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Bűnmegelőzési Tanács tovább folytatta nagy sikerű „Bűnmegelőzési Szabadegyetem” programsorozatát. Az előadássorozat a Miskolci Egyetemmel közös szervezésben, immár hatodik alkalommal valósult meg, eleget téve a szervezet stratégiai és intézkedési tervében megfogalmazott célkitűzéseknek.
Képgaléria
Felavatta miskolci üzemének első épületét a Halms Hungary Fotó: Mocsári László
Felavatta miskolci üzemének első épületét a Halms Hungary
MiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Elkészült a Halms Hungary első miskolci gyárépülete. A beruházás teljes kiépülése után mintegy ezer munkahelyet teremt. Szijjártó Péter az átadón hangsúlyozta: a kormány célja a biztonság és az energiastabilitás megőrzése, miközben a keleti-nyugati együttműködésre építve ösztönzik a munkahelyteremtést.
Ideiglenesen áthelyezik a 32-es megállóját
Miskolc
Március 30-án, hétfőn várhatóan 9 órától útfejlesztési munkálatok miatt a Gömöri pályaudvar felé közlekedő 32-es autóbuszok Vörösmarty városrész megállóhelye – ideiglenes jelleggel – áthelyezésre kerül a turbókörforgalom túloldalára, körülbelül 30 méterrel a Búza tér irányába.