Ugrás a tartalomra

Nem mindig imponáltak ám a Fidesznek a főispánok...

Létrehozva
Kép
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

– A szenvedélyes vita három évtizede szellemesebb volt, mint ma, de a szakmai szempontokat akkor is gyorsan maga alá temették az ideológiai csörték – írja Balogh Gábor.

Az azonnali.hu publicistája szerdai írásában felhívja a figyelmet: a „főispán” és a „vármegye” elnevezések kapcsán benyújtani szánt javaslatokhoz való viszonyulást elsősorban az határozza meg, ki mit gondol a két világháború közti időszakról és az azt megelőző évszázadokról. – Ha azt hisszük, bármi új van a nap alatt, nagyot tévedünk. Harminckét esztendővel ezelőtt szinte pontosan ugyanez a polémia egyszer már lezajlott – vélekedik. 

Kép

„1990-ben az első demokratikus Országgyűlés rögtön szembekerült egy sürgető megoldásért kiáltó problémával. Ősszel helyhatósági választásokat kellett tartani, ám, hogy a felszámolandó tanácsrendszer helyébe mi lépjen, arról messze nem volt egyetértés. Különösen kemény dilemma volt, hogy az immár szabadon megválasztott és valódi jogkörökkel bíró önkormányzatok munkáját hogyan hangolják össze az állami szervekkel. A konzervatív kormányzat a főispán 1950-ben eltörölt tisztségét tartotta erre alkalmasnak. Ez leginkább csak nevében lett volna azonos a pártállami korszak előtti pozícióval, amely a lényegében a helyi hatóságok kormányzati kontrolljának szerepét töltötte be.”

– Az igazán zaftos adok-kapok persze nem a paragrafusok átlagember számára átláthatatlan dzsungelében, hanem a tágas ideológiai csatamezőkön zajlottak – mutat rá visszatekintésében a szerző. Ahogy fogalmaz: a fő kérdés már nem az volt, milyen közigazgatási szintek és elöljárók legyenek, hanem az, hogyan hívják őket. Úgy véli, az Antall-kormány alapkoncepciója az volt, hogy az intézmények és tisztségek neve legyen ugyanaz, mint a kommunista diktatúra előtt.

Kép
Fotó: archivum.mtva.hu

Balogh szerint a Fidesz többnyire kifejezetten tárgyszerűen bírálta a javaslatot, többnyire annak szakmai hiányosságaira rámutatva – ugyanakkor a főispáni intézményt Kövér László is „szerencsétlen elnevezésűnek” tartotta.

Hozzáteszi, egy Nyáry Krisztián által kiszúrt akkori nyilatkozatában úgy vélekedett a mai Házelnök: „noha az önkormányzati törvény radikálisan újnak látszik (vagy új-réginek visszahozza ugyanis a régi főispán, jegyző, vármegye fogalmakat), úgy tűnik, valójában a régi struktúrát kívánja megőrizni”.

A teljes cikk ITT olvasható.

Ez is érdekelhet

A diósgyőri Bagolyvárban az önkormányzati rendészek és a polgárőrök mellett mostantól mentősök is szolgálatot teljesítenek.
Új mentőegység állt szolgálatba Miskolcon
Miskolc
Az Országos Mentőszolgálat első vidéki gyorsbeavatkozású, egyszemélyes mentőegysége Miskolcon kezdte meg működését.
Múzeumok Éjszakája Miskolcon: a legizgalmasabb programok egy helyen
MiskolcOktatásKultúraSzabadidőTudomány
Különleges élmények a múzeumban, közösségi műalkotás a Rákóczi-házban, színház, történetek és játék a Thália-házban, piknik és szentjánosbogár-les a Herman Ottó Emlékházban.
Áprilisi közgyűlés
Három képviselő kellene hozzá: van esély Tisza-frakcióra a miskolci közgyűlésben?
Miskolc
Már a miskolci közgyűlésben is megjelenhet a Tisza? Megnéztük a lehetőségeket.
A decemberi miskolci közgyűlés képekben. Fotó: Rogosz Péter
A Fidesz új miskolci frakcióvezetője: inkább hasznos szeretnék lenni, mint hangos
MiskolcBelföld
Több figyelem, több egyeztetés, több jelenlét, kevesebb automatikus politikai reflex – így határozza meg politikai krédóját a Fidesz új miskolci frakcióvezetője, Szécsényi Marianna.