Legutóbb Görömbölyről és Hejőcsabáról kaptunk olyan olvasói leveleket, amikben a közösségi együttélés szabályait "feszegető" eseteket írtak le nekünk, de nevük elhallgatását kérve - tartanak ugyanis attól, hogy a feldühödött szomszédok megbosszulják a panaszt. Egyikük úgy írta le a kapcsolatát mellette lévő házban élőkkel, hogy "kényszer jó viszony".
- Igyekszem vicceskedve felhívni a figyelmét, ha valami zavar engem. Gyakran buliznak a rokonokkal, van, hogy éjjel 2-3 óráig is hangos a zene. Ha valaki a környékről kihívta ilyenkor a rendőrséget, akkor többeket megfenyegettek utána. Volt, hogy az egyik szomszédnak bedobták kővel az ablakát. Részegen egyszerűen kezelhetetlenek és agresszívak. Télen pedig minden elégetnek a kályhában, ami nemcsak büdös, de környezetszennyező is. Nehéz mellettük az élet - panaszkodik az idős nő.
Egy másik lakos egy szintén hosszú idő, évek óta elhúzódó problémát írt le nekünk. Neki egy idős férfi a szomszédja, aki mostoha körülmények között tartja a kutyáját. Emiatt az eb állandóan ugat, vonyít, ezzel zavarja a közösség nyugalmát. Hiába ajánlották fel már többen, hogy a kutyát elviszik egy befogadó helyre, de ő ezt visszautasította. Csapdahelyzetként írják le a lakók a szituációt.
Márpedig egy település akkor élhető, ha léteznek és működnek az együttélés írott és íratlan normái. Miskolcon egy 2013-as önkormányzati rendelet ad iránymutatást egyebek mellett a közösségi terek rendjéről, az életviszonyok rendezettségéről, a közérzetet, biztonságérzetet negatívan befolyásoló jelenségek megszüntetéséről. Ezekben a kérdésekben tág jogkört kapott az önkormányzat annak eldöntésére, milyen magatartások sértik a helyi közösség együttélési szabályait - mondja el érdeklődésünkre Szabó András, a polgármesteri hivatal Lakosságszolgálati főosztályának vezetője, aki azonban rámutat arra is: nem minden esetben van lehetőség a rendelet alapján eljárni.
- Aki például a szomszédjai hangoskodását, hangos zenehallgatását kifogásolja, az csendháborítás szabálysértése miatt alapvetően a rendőrséghez fordulhat, ők jogosultak intézkedni - teszi hozzá a szakember, aki azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a szomszédjog a másokat zavaró tevékenységet nem feltétlenül tiltja, hanem csak akkor, ha a zavarás szükségtelenül történik. - Az eljárás során a panaszosnak kell ezt bizonyítania, illetve azt, hogy meghaladja az általában elviselhető mértéket.
Amennyiben az említett csendháborításon túlmenően valaki olyan zavaró körülményt tapasztal, ami sérti a közösségi együttélés szabályait, akkor a polgármesteri hivatal Hatósági osztályát, vagy a Miskolci Önkormányzati Rendészetet kell keresni. Ha valóban szabályszegés történt, akkor megindítják az eljárást. Az együttélési problémák megoldásához nem árt - hívja fel a figyelmet Szabó András -, ha ismerjük, melyek azok a normák, amelyeknek az együttélés során érvényesülniük kell. A tájékozódásban segítséget jelent a város honlapján megtalálható Miskolci Együttélési Kódex.
Közigazgatási hatósági eljárás egyébként ilyen eseteknél a Miskolci Önkormányzati Rendészet jelzése, hatósági ellenőrzés, illetve lakossági bejelentés alapján indulhat. Amennyiben megállapítják a szabályszegést, elsődleges szankcióként figyelmeztetést alkalmazhatnak, ismételt jogsértés esetén szabhatnak ki közigazgatási bírságot.
- Gyakran előfordul, és ez pozitívum, hogy ügyfeleink együttműködésének eredményeként a legenyhébb szankciót sem kell alkalmaznunk. Hogy példát is említsek: sok esetben érkezik hozzánk jelzés gazos, rendezetlen ingatlanokról. Megindítjuk az eljárást a tulajdonossal, használóval szemben, erről értesítést küldünk, és nyilatkozattételre hívjuk fel az érintettet. Az értesítést követően rövid időn belül jön a visszajelzés, hogy a rendezetlen állapotot megszüntették. Ha a visszaellenőrzés is igazolja ezt, akkor az eljárást szankció alkalmazása nélkül megszüntetjük.
De pozitívumként értékelik a zöldterületen parkolás miatt indult eljárásoknál, hogy a figyelmeztetést követően nagyon ritkán követ el ilyen szabályszegést az eljárás alá vont személy, tehát a figyelmeztetés is képes kellő visszatartó hatással bírni.
- Hozzánk akkor jutnak el a panaszok, amikor már nincs egyetértés a szomszédok között, vagy a panaszos - ismerve a szomszédját - meg sem kísérli, hogy békés úton találjanak megoldást. A jó szomszédi viszony, az együttműködés természetesen a legcélravezetőbb ezekben az esetekben is - hangsúlyozza Szabó András osztályvezető.
