Minden állattartó ágazatban állománycsökkenésre és az állati termékek további drágulására számítanak a magyar gazdák. Az árakat már nem csupán a takarmányárak hajtják felfelé, hanem az elszálló rezsi- és üzemanyagköltségek is, de még a csomagolóanyag is drágul.
„Szinte minden további feldolgozóipari önköltségelem – a logisztika, a vegyszer, a munkaruha, a szennyvízköltség stb. – kiszámíthatatlanul és folyamatosan emelkedik” – mondta a Telex kérdéseire válaszolva Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.
Szerinte annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtóban az utóbbi hetekben többször is a gabonaárak enyhe eséséről írtak, Magyarországon nem várható a takarmányárak csökkenése, sőt a legtöbben inkább az árak további emelkedésével számolnak.
A takarmányhelyzet ráadásul már a háború előtt sem volt különösebben kedvező, már 2020 végén kilőttek az árak, miután az akkori termés több kulcsfontosságú agrárországban is kedvezőtlenül alakult. Harcz szerint jelenleg is csak nagyon drágán lehet szemes kukoricát beszerezni, és a többi abraktakarmány ára is feljebb ment még a tavalyi – eleve magas – szinthez képest is, ráadásul a kedvezőtlen euró–forint árfolyam tovább ront a helyzeten.
A dráguló takarmány és az energiaárak növekedése a baromfitartókat is sújtja, várhatóan itt is csökken majd az állomány. Szakértők szerint év végére 100 forint környékére drágulhat a most 65-70 forint körüli tojás is.
És a tej árának alakulásán is látszik a drágulás, Harcz szerint a nyerstej literje 56 százalékkal drágult az utóbbi 1 évben, és egyelőre nem látni az áremelkedés végét.
„Az elmúlt egy-másfél évben az EU-ban és idehaza is egyaránt rekordszintű emelkedést tapasztaltunk az árakban. Ez a tendencia igaz a nyerstejre, a fogyasztói folyadéktejekre és a magasabb feldolgozottságú tejtermékekre is. Egy ponton a magas fogyasztói árak hatására csökkenhet az eladott tejtermékek mennyisége. Ez a csökkenés a magasabb minőségű, drágább, prémium tejtermékeket, például a desszerteket érintheti először” – mondta.
