“Miskolc energetikai összköltsége 2021-ben 2,5 milliárd forint volt. Idén 6,5 milliárd, és a mostani számok szerint jövőre 20 milliárd forint lesz, miközben 40 milliárdos a működési költségvetésünk. Most az év utolsó három hónapjára ki kellene gazdálkodunk 4 milliárd forintot abból a büdzséből, amelyet egyébként is eléggé megtépázott a Covid-járvány. A bevételcsökkentések és az egyéb elvonások miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültünk” - ismertette a rideg tényeket az interjúban.
Hozzátette: már a pandémiát is úgy kellett kezelniük, hogy érdemi segítséget nem kaptak a kormányzattól, ráadásul az idei évet az is nehezítette, hogy a korábbi városvezetés svájci frank alapú kötvénykibocsátásának visszafizetési terhét is magukkal cipelték egészen augusztusig. “Ez újabb 9,1 milliárd forinttal terhelte meg a várost. A legjobbkor. És még mindezek után jött a gáz árának hihetetlen mértékű emelkedése” - mondta a városvezető.
A beszélgetésen szóba került a geotermikus energia alkalmazása és az is, hogy a város eladta az egyik energia-cégbeli üzletrészét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: 10 százalékos részről volt szó, amely után sem osztalékot nem kapott város, és irányítói jogokat sem biztosított. “Mérlegelnünk kellett a járvány alatt, milyen szabaddá tehető forrásaink vannak, amelyeket a város védelmében mozgósítani tudunk. Emiatt született ez a döntés” - érvelt Veres Pál.
A tömegközlekedés helyzetét értékelve úgy fogalmazott: gázt és áramot fogyasztó buszok, villamosok járnak a városban. A sokszorosára nőtt árak miatt még az egykori dízel buszokat is érdemes csatasorba állítani, ami szerinte szürreális döntés, de indokolt.
Beszélt a tapolcai Barlangfürdő újranyitásáról is. “Ez egy hihetetlen és szép történet. Jól mutatja azt, hogy a város igazán önmagára számíthat, és ha hajlandóak vagyunk, és akarunk tenni, segíteni, akkor a város képes összefogni” - fogalmazott.
A város iparpolitikájával kapcsolatban pedig azt emelte ki: Miskolc abban érdekelt, hogy minél többféle üzleti vállalkozás jelenjen meg az ipari parkokban, ez ugyanis nagyobb biztonságot nyújt az itt élő munkavállalóknak is. Ha baj van, nem omlik össze egyszerre minden, nem úgy mint a kilencvenes évek elején, amikor leállt az LKM és a Digép.
A város múltjával és jövőjével kapcsolatban pedig azt mondta. “Évtizedekig a homlokunkon volt az a bélyeg, hogy Miskolc egy füstös, szürke iparváros, proliváros. Ezek a bélyegek már rég lekoptak, de még mindig nagyon sokan odalátják. Azon vagyunk, hogy Miskolcot ne ilyen sztereotípiák mentén ítéljék meg. Akik idejönnek, erről már meg is győződtek.”
A teljes interjút itt olvashatják.
