Mint írják, a legveszélyeztetettebb csoportok közül a nők 41%-a, a 40-64 év közöttiek 42%-a és az alapfokú végzettségűek 44%-a választotta a legrosszabb opciót. A válaszadók mindössze 18%-a rendelkezik 6 hónapra elégséges pénzügyi tartalékkal, 61%-a viszont legfeljebb egy hónapig húzná ki jövedelem nélkül. Az alapfokú végzettségűek 56%-a és a nők 49%-a nyilatkozott úgy, hogy hónapról hónapra él.
Sokatmondó: 15% mondja azt, hogy inkább elégedett az anyagi helyzetével, 70% viszont inkább nem. 22% érzi úgy, hogy többet kellene ennek a helyzet javítása érdekében spórolnia, 20% úgy, hogy tudatosabban kellene megtakarítást választania. 13% dolgozna többet, 23% váltana állást és 16% szerezne új végzettséget ahhoz, hogy ez megváltozzon.
Feltűnően kevesen bíznak a nagyobb kockázatvállalásban: mindössze 8% vélte magára jellemző állításnak, hogy többet kellene kockáztatnia, amikor befektet, áll a kutatás eredményeit soroló cikkben. 21% tart otthon forintot és 9% valutát. Miközben befektetési célú ingatlannal 6% rendelkezik, tőzsdei révénnyel csak 3,7%, befektetési jeggyel pedig saját bevallása szerint 3,3%.
A felmérés végül a pénznemről alkotott jövőképre is rákérdezett: a válaszadók 58%-a szerint 20 év múlva már euróval fogunk fizetni Magyarországon, de csak 41% azért, mert hivatalos fizetőeszköz lesz, 17% ugyanis csak a spontán euroizáció fogja ezt elhozni.
