A legfrissebb Hungarostudy-kutatás is azt bizonyítja, hogy a családok támogatása az egyik legfontosabb befektetés a jövőbe - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára pénteken Budapesten. Hornung Ágnes - a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Család - Egészség - Közösség című konferenciáján, amely egyúttal a Hungarostudy 2021 kutatás bemutatója is volt - arról beszélt, hogy a magyar családpolitika célja a családok további erősítése, valamint a fiatalok előtt álló akadályok lebontása, hogy egyszerűbb, könnyebb legyen a boldogulás az új nemzedékeknek.
A fiataloknak szóló támogatások közül megemlítette a Nemzeti Tehetség Programot, amelynek köszönhetően évente 300-350 ezer fiatal részesülhet támogatásban, az ingyenes kresz- és nyelvvizsgát, valamint a 25 év alattiak szja mentességét, amellyel akár évente 780 ezer forint többletjövedelemhez juthatnak a fiatalok.
A kormány szeretné megadni a lehetőségét annak, hogy ne kelljen választani a tanulás és a család, a munka és a család között, ezt segíti például idén januártól a 30 év alatt gyereket vállaló nők szja-mentessége, a szintén 30 év alatti, a tanulmányaik alatt vagy azok befejezését követően gyereket vállaló nők teljes diákhitel tartozásának elengedése, valamint a babaváró hitel meghosszabbítása 2024-ig - mondta az államtitkár.
Hornung Ágnes úgy fogalmazott, a család a jövő egyetlen lehetősége, és mivel történelmi tapasztalat, hogy a magyarok kis nemzetként csak magukra számíthatnak, ezért a megmaradás érdekében cselekedni kell, és meg kell erősíteni a családokat. Az államtitkár szólt arról is, hogy a világ és benne Magyarország "egyik válságból a másikba menetel", ezért is rendkívül fontos eredmény, hogy a családtámogatási rendszert még tovább tudták erősíteni, és már szinte minden élethelyzetre kínálnak megoldást és segítséget.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a Kopp Mária és munkatársai által 35 éve indított a Hungarostudy-kutatást úgy jellemezte, mint ami a legátfogóbb képet adja a magyarok lelkiállapotáról, a családhoz és a közösséghez való viszonyáról.
A legfrissebb felmérés a KINCS és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének közös munkája, az adatfelvétel során hétezer embert kérdeztek meg, az adatokból pedig 27 tanulmány született, amelyek fontos iránytűként szolgálhatnak a tudományos terület és a politikai döntéshozók számára is - emelte ki az elnök, aki röviden ismertette a kutatás eredményeit.
Ennek alapján a magyar fiatalok még mindig kettőnél több gyereket szeretnének, a magyarok a házasságot a legideálisabb együttélési formának tekintik, a párkapcsolati elégedettség szintje a házasok esetében a legmagasabb, a pozitív szülésélmény pedig hozzájárul a további gyerekek vállalásához.
A vizsgálat feltárja a gyerekvállalás elutasítása mögötti okokat, és vizsgálja azt is, hogyan ítélik meg a magyarok a családtámogatási formákat.
A kutatásból kiderül továbbá, hogy a mentális és testi egészég szétválaszthatatlan egymástól, és az is, hogyan befolyásolja a közérzetet a fájdalom, a fizikai aktivitás, az elhízás, az alvászavarok, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, valamint hogy, milyen okok húzódnak meg ezek mögött. A felmérésben azt is vizsgálták, hogy a magyarok hogyan dolgozták fel a pandémia traumáját, valamint, hogy hogyan alakult a depressziósok aránya a társadalomban.
A közösségről szóló fejezetből az derül ki, hogy a társas kapcsolatoknak milyen fontos szerepe van a szubjektív jóllét és az egészségi állapot alakulásában, és hogy a fiatalok boldogsága és elégedettség-érzete annál magasabb minél jelentősebb társas támogatással rendelkeznek.
Látható, hogy a magyarok önbecsülése nőtt, képesek megbirkózni a nehézségekkel, a kihívásokkal, lojálisak és büszkék a hazájukra, de tisztában vannak a hiányosságokkal is, és erős szabálykövetési hajlandósággal jellemezhetők. Az eredmények szerint tehát annak ellenére, hogy "sok minden beteges, ami körülvesz bennünket", a családhoz, a támogató közösségekhez és a nemzethez való viszonyulása egészséges a magyaroknak - ismertette Fűrész Tünde.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora úgy fogalmazott, a család az élet legbecsesebb dolga, a család jelenti gyökerünket, az élet forrását, biztos, szerető hátteret biztosít, ugyanakkor a közösség legkissebb összetartó kapcsa, a társadalom alapegysége, amelyet a nemzet gyarapodásához védeni, támogatni kell - számolt be az MTI a konferenciáról.
