Tavaly nyáron fogadta el az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, amelynek értelmében vármegyékké nevezték át a megyéket, az azok élén álló kormánymegbízottakat pedig főispánnak hívják ma már.
Az ötlet támogatói a történelmi kontinuitást szokták emlegetni: azt mondják, Szent Istvántól a második világháború utáni évekig főispán volt a megnevezése a vármegyét vezető hivatalnoknak. Ez a folytonosság azonban "megtört" a tanácsrendszerrel, így az "átkos" után éppen ideje volt visszatérni a gyökerekhez.
Némileg azért árnyalja a képet a 19. század magyar politikatörténetét kutató Fazekas Csaba történész minapi Facebook-bejegyzése: a magyar reformkor iratait és sajtóját böngészve bizony szembetűnő - írja -, hogy a "megye" és a "vármegye" kifejezést "egyszerűen szinonimaként használták".
- Egyszerűen nem volt fontos, hogy a vármegyét megyének nevezik, nem társítottak hozzá politikai értékrendet - fogalmaz, hozzáfűzve: véleménye szerint "a hangoztatott magyar történelmi hagyományokat nem újraéleszteni, feleleveníteni akarják - hanem sokkal inkább egyszerűen megteremteni".
Drága teremtés, hiszen pusztán a vármegyei határokat jelző táblák - szám szerint 714 - cseréje az Index szerint több százmillió forintot emészthetett fel. Üzletet láthatott benne az is, aki Vasban ellopott egy ilyen táblát. Az ügyben a rendőrség körözést adott ki, a bűncselekmény elkövetője több évet is kaphat.
Janasóczki Attila, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a táblakörözést kiszúró Pénzcentrumnak azt mondta, különbséget kell tenni a vármegye illetékességi határát jelző táblák, valamint a közlekedési jelzőtáblák rongálása és lopása között. Utóbbi súlyosabb, hiszen „az elkövető zavart kelthet vele a közlekedésben, ami balesethez is vezethet”. A vármegyetábla megrongálása ennél enyhébb kategóriába esik. „Ha a rongálás mértéke meghaladja az 50 ezer forintos kárt, akkor ez bűncselekménynek minősül. Ellenkező esetben szabálysértésről beszélünk, különösen, ha könnyen helyreállítható az 50 ezer forintot nem meghaladó kár. Az ilyen típusú táblák helyreállításáért és cseréjéért a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felel” – mondta a lapnak.
A folytonosság jegyében a névváltoztatás több száz olyan hatóságot, intézményt, szervezetet és rendezvényt érint, amelyeknek a nevében ott szerepel a „megye” szó. Van már nekünk vármegyeházánk, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságunk, vármegyei kormányhivatalunk, vármegyei könyvtárunk és kórházunk, sőt már vármegyei napilapunk is.
De a névváltoztatás után például - a Telex gyűjtése szerint - át kell írni az okiratokat, pecsételőket, levélpapírokat; több ezer törvényt, helyi és országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni.
Miskolc lesz akkor a borsodi vármegyeszékhely? - kérdeztük a város jegyzőjétől. Ignácz Dávid elmondta, minden települési önkormányzat megnevezése marad a jelenlegi jogszabályok szerint. Nem változik tehát a Miskolc Megyei Jogú Város cím.
Ahogy egyelőre az MLSZ sem jelezte, hogy a megyei bajnokságokat átneveznék...
