A Miskolci Nemzeti Színház művészének, Fandl Ferencnek a szavalását követően a Herman Ottó Múzeum Görgey utcai főépülete előtt egybegyűlt érdeklődőkhöz Veres Pál intézett beszédet. A polgármester szerint ismét olyan időket élünk, amikor a világra teljes erővel igyekszik rárontani a sötétség – ilyenkor pedig mindennél nagyobb szükség van a tiszta világosságra, amik mindazon értékeket fénybe borítják, amelyek mellett 1848 tavaszán kiállt hazánk.
A városvezető kiemelte: március 15-e nem egyszerűen csupán ünnep, hanem szimbólum és példa is.
– Ez a tanulság pedig az ember és ember közötti szövetség, felülemelkedve a különbözőségeken és az ellentéteken. Mert ez az igazi erő – hangzott el tőle.
Ezt követően a megemlékezők a szabadság szeretetét jelképező fáklyákat meggyújtották, majd átvonultak az Avasi Református Templomhoz, Palóczy László emlékművéhez. A liberális politikus volt az, aki az ugyancsak Borsod vármegyei Szemere Bertalan mellett az ellenzék egyik legjelentősebb képviselőjeként szólalt föl a reformországgyűléseken. Példának okáért ő javasolta, hogy magyar nyelven vezessék az országgyűlés jegyzőkönyveit, de a vallásszabadság kérdését is napirenden tartotta. Mementójánál a Velünk a Város frakciószövetség pártjainak képviselői mondtak beszédet.
A Párbeszéd részéről felszólaló Göröncsér Zsolt a Miskolchoz kötődő korabéli történelmi alakok jelentőségét hangsúlyozta, majd azt fejtegette, hogy a nemzeti sors jobbulása a hozzájuk hasonló nagyságok nélkül nehezen képzelhető el.
A Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője szerint a reformkori gondolók napjainkban is számos tanulsággal szolgálnak, annál is inkább, mivel bőven akad még feladatunk. Borkuti László szerint nem adhatjuk fel azon ezeréves álmainkat, amikért ’48 ifjai is küzdöttek, s melyeknek nyomán a polgárosodás megindulhatott Magyarországon.
Varga László azokra emlékeztetett, akik az Avas oldalában nyugszanak, és akik a forradalom leverése után sem adták fel elveiket. Az MSZP elnökhelyettese úgy vélekedett, a passzív ellenállásban résztvevők szellemiségét is ápolnunk kell.
A Velünk a Város frakcióvezető-helyettese, egyben a Jobbik-Konzervatívok miskolci elnöke a forradalom előestjének hangulatát hozta közelebb hallgatóságához. Szarka Dénes történelmi visszatekintésében azt ecsetelte, hogy a forradalmi ifjúság miként óhajtott békét, szabadságot és egyetértést kiharcolni – tanítást, erőt és hitet adva ezzel számunkra.
A Momentum nevében szónokló alpolgármester ’48 legnagyobb érdemének azt tartja, hogy a politikai elit képes volt nemzeti egységet teremteni a társadalmat feszítő problémák megoldására – bármennyire is tűnt reménytelennek, hogy hazánk a világ fejlettebb részéhez zárkózzon. Szopkó Tibor úgy látja, hogy az újkori feudalizmus ellen és a valódi parlamentáris demokráciáért 2023-ban is küzdenünk kell.
Az LMP-Magyarország Zöld Pártjának társelnöke szerint 1848-49 csupán tetteiben, ám eszméiben nem bukott el. Schmuck Erzsébet hozzátette: a függetlenségért akkor kiállók célja nem volt egyéb, minthogy egy jobb országot hagyjanak hátra utódaiknak – ez a teher nehezedik ránk is, amikor egy fenntartható és élhető világot kell kiharcolnunk, fogalmazott.
