Lényeges, érdemi változások nem történtek az elmúlt hónapban a pártok támogatottságában, történtek azonban önmagában nem szignifikáns, de egy irányba mutató ellenzéki belső mozgások. Négy, egy-két százalékos támogatottságú, ún. mikropárt jött létre az elmúlt hónapok során, valós támogatottsággal csak a DK, a Mi Hazánk és Momentum bír. A korábbi politikai-kutatói tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy párt elér az 1–2 százalékos támogatottsági sávba, onnan nehéz, lényegében lehetetlen a visszakapaszkodás – számol be a 2023. február 25. és március 16. között készített reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményeiről az IDEA Intézet.
A ellenzéki kötődésű elemző cég szerint a Fidesz támogatottságvesztése megállt a teljes, választókorú népesség körében. A vezető pártra 2023. március folyamán a választókorú népesség 29 százaléka szavazna. A legszűkebb, ugyanakkor legaktívabb választói rétegben, a biztos szavazó pártot választóknál sem történt változás: a Fidesz támogatottsága továbbra is 48 százalék.
Az ellenzéki oldalon négy, egy-két százalékpontos mikropárt jött létre
Az ellenzéki oldalon, 2023. februárjához képest elhanyagolható, érdemi preferenciaváltozást nem eredményező, ugyanakkor egy irányba mutató választói mozgások történtek. Az IDEA Intézet mérése szerint önállóan indulva három párt jutna be a parlamentbe, sorrendben, a Demokratikus Koalíció (12%), a Mi Hazánk (6%) és a Momentum Mozgalom (5%). Az ellenzéki oldalon jelenleg parlamenti mandátummal rendelkező többi párt támogatottsága ugyanis azonosan 1–1 százalékpont, így messze állnak a bejutás lehetőségétől. A korábbi politikai-kutatói tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy párt elér az 1–2 százalékos támogatottsági sávba, onnan nehéz, lényegében lehetetlen a visszakapaszkodás. A rendszerváltó MSZP, a 2010 óta parlamenti erő LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Párbeszéd, valamint az időközben nevet váltó Jobbik – Konzervatívok helyzete jelenleg kritikusnak látszik a pártpreferenciák alapján.
Ezt mutatják a biztos szavazó pártot választók körében mért választottsági adatok is, hiszen e négy párt együttesen ér el akkora támogatottságot, mint a Momentum (7%), viszont az öt párt együtt nem rendelkezik akkora választói felhatalmazással, mint a Demokratikus Koalíció önállóan. A DK (19%) mögött a Mi Hazánk következik 9 százalékos támogatottsággal.
Ebben a szűk választói szegmensben egyébként már a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is eléri a parlamenti bekerülés 5 százalékos szintjét (6%) - írja a kutatásra alapozva az IDEA Intézet.
Mi Hazánk
Az intézet külön foglalkozik a második legtámogatottabb ellenzéki párt szavazóbázisával is.
A Mi Hazánk jellemzően a 30-50 évesek pártja. A szavazók túlnyomó többsége vidéki, sokan közülük falvakban élnek, alacsonyabban iskolázottak. A döntő többség aktív foglalkoztatott, de jellemzően veszélyeztetett, vagy kifejezetten nehéz körülmények között él. Legtöbben korábbi Jobbik, vagy Fidesz-KDNP szavazók, erősen halálbüntetés pártiak.
A Mi Hazánk támogatóinak körében a 30-50 évesek dominálnak, 60 évesnél idősebbek viszont az átlagnál sokkal kisebb arányban vannak közöttük. A párt szavazóinak fele vidéki, kisebb városokban él, emellett falvakban több, mint egyharmaduk, a fővárosi támogatók aránya viszont kisebb az országos átlagnál.
Diplomások egy kicsit alul-, az alapfokú végzettségűek némileg felülreprezentáltak a támogatók között, háromnegyedük aktív kereső, az életkori sajátosságokból is következően a pártnak kevés nyugdíjas szimpatizánsa van. A Mi Hazánk támogatói jellemzően nehezebb anyagi körülmények között élnek: a szimpatizánsok kétharmada, saját elmondása szerint vagy még éppen kijön a havi jövedelméből, vagy pedig már hónapról-hónapra komoly anyagi gondokkal küszködik - derül ki a tanulmányból.
