Az újabb jegyáremelést az önkormányzati tulajdonú DKV helyi közlekedési vállalat szorgalmazta. Rövid időn belül ez egyébként a második tarifanövelés, miután 2022-ben is végrehajtottak egy közel 10 százalékos viteldíjemelést - eleveníti fel a Magyar Hang.
Hozzáteszik, ennek ellenére a közlekedési cég tavaly ősszel és idén januártól egyaránt komolyan megvágta a szolgáltatását. Előbb jelentősen ritkította járatai sűrűségét, az új évre pedig leállította a trolibuszok közlekedését, a hétvégékre pedig a villamosokat is az ország második legnépesebb városában. Helyettük autóbuszok jártak a felsővezetékes vonalakon. A DKV akkor egyébként az inflációval, az üzemanyag- és energiaárak emelkedésével indokolta a járatritkításokat, és a villamosközlekedés részleges leállítását. Mint akkor írták, az üzemanyag beszerzési ára 86 százalékkal növekedett és az elektromos energia árának komoly növelésével is kalkuláltak 2023-ra.
A viteldíjak újabb növeléséről még a márciusi ülésén döntött Debrecen közgyűlése, az új tarifaszabás pedig május elsejétől, hétfőtől érvényes. A mostani átlagosan 14,7 százalékos emelés szükségességét a DKV a Magyar Nemzeti Bank idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésével indokolta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy egyszerű menetjegy a jelenlegi 400 forintról 460 forintra, a 11 darabos tömbjegy ára 4000 forintról 4600-ra emelkedik (vagyis többe kerül egy-egy jegy, mint a Budapesten). Egy teljes árú havi bérlet 7500-ról 8650 forintra, a tanuló bérlet pedig 4400 forintról 4990 forintra drágul. Visszaállítják viszont a villamosközlekedést hétvégére is, továbbá bevezetik az éveken át elutasított 30 napra érvényes hóközi bérletet.
Szintén változik Debrecenben a pótdíjak összege, egyes bírságok 50-100 százalékkal is drágulnak (a helyszíni bírság 4000 forintról 6000-re nő, de például egy 11 napon túli befizetés már 18 ezer forintba fog kerülni).
- A DKV-nál ezidőtájt különösen meg kell fogni minden fillért, amelynek finanszírozása egyre többe kerül a debreceni önkormányzatnak - mutat rá a lap. - A helyi közlekedés üzemeltetési költségeinek ugyanis csupán 30 százalékát teszik ki az utasok által megfizetett menetdíjak. A költségek fennmaradó részének 65 százalékát az önkormányzat állja, és 5 százalékot térít az állam.
Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester azt szorgalmazta, hogy az állam vállaljon nagyobb szerepet a helyi közlekedés finanszírozásában.
– Merthogy a helyi közösségi közlekedésben is rengeteg olyan kedvezmény van, amelyet nem az önkormányzat döntése alapján kell biztosítani, de a finanszírozást a fenntartó önkormányzatoknak kell állniuk. E tekintetben nem értünk egyet a kormánnyal. Ha van központi döntéssel megállapított kedvezmény, akkor azt fizesse, kompenzálja az állam – jelentette ki a városvezető.
Az elfogadott költségvetés szerint egyébként a villamos, autó- és trollibuszos hálózatot működtető közlekedési vállalatba mintegy 10 milliárd forintot kell beraknia az önkormányzatnak. Ennek egy jelentős részét ingatlaneladásból fedezi a helyhatóság.
