Amit 2017-ben 7-10 millió forintért lehetett eladni, az 2022-re 25-30 millióra rúgott. Mégis pörgött az adásvétel. Aki kitette az ablakba, hogy „eladó”, az jó eséllyel, pár hónappal később már a pénzét számolhatta. Sokan várták, hogy mikor lesz változás, a magas árak azonban évekig kitartottak. A fordulat tavaly jött el, akkor is csak apró jelei mutatkoztak az ereszkedésnek. Legalábbis ami a hirdetési árakat illeti. Pedig az elmúlt év jelentős változásokat hozott a nemzetközi és a magyar ingatlanpiacon egyaránt, a gazdasági helyzet, a kiemelkedő infláció, a magas hitelkamatok és a szomszédos országban dúló háború okozta bizonytalanság kissé visszametszette a drágulást. Sokan ugyanis az ingatlanbérlést választották a vásárlás helyett. Ez az ingatlaneladás terén a kereslet visszaesését és a kínálat bővülését hozta.
Alkudni ér
Érdemes megjegyezni, hogy a hirdetési ár más, mint az eladási ár. Egyszóval gyakran nagy az olló a hirdetésben szereplő szám és a között, amennyiért végül gazdát cserél az ingatlan. Tehát, ha az alapján akarjuk belőni egy ház vagy lakás értékét, hogy hasonló paraméterekkel mások mennyiért hirdetnek, nem biztos, hogy reális képet kapunk.
Nemcsak az eladás lassult le, de azok is kétszer meggondolják a dolgot, akik építkezni szerettek volna.
„2023 februárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 11,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amiben szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás is. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 8,8 százalékkal, az egyéb építményeké 17,7 százalékkal esett vissza” – közölte áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ebbe beletartoznak az új építésű lakások is – ezen a téren ugyanis szintén komoly visszaesés tapasztalható. A KSH adatai szerint 2023 első negyedévében 3613 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, 38 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
Nem álmodnak nagyot
A Duna House ingatlanközvetítő cég nemrégiben saját statisztikáit is a vásárlók elé tárta. E szerint országosan az értékesített ingatlanok között a 40-60 négyzetméter közöttiek álltak az első helyen. A vevők tehát „nem mernek még nagyot álmodni”. A cég adatai alapján a panellakásokért az év első három hónapjában az ország keleti felén átlagosan 438 ezer, a nyugati területeken pedig átlagosan 471 ezer forintot fizettek négyzetméterenként. 2023 eddig 19 893 adásvételt hozott a Duna House szerint, ami az elmúlt 10 év leggyengébb első negyedévét eredményezte. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a szakértők többsége nem számít komoly mértékű emelésre, és nem biztatják kivárásra azt, aki ingatlant akar vásárolni.
Miskolcon így állunk
Miskolcon az ingatlanok az országos átlagnál 32 százalékkal olcsóbbak, míg a megyeinél 34 százalékkal drágábbak, az előző hat hónapban 3 százalékkal csökkent a településen az átlagár – foglalja össze a helyi piac alakulását a koltozzbe.hu. Az oldalon egyéb érdekességeket is írnak. Megtudhatjuk például, hogy Miskolcon 76 539 lakóépület található, amelyekből 20 039 darab 50 négyzetméternél kisebb alapterületű, 46 832 darab 50-99 négyzetméter alapterületű, 9668 darab pedig 100 négyzetméternél nagyobb. Egy lakás átlagos alapterülete 65 négyzetméter városunkban. A magánszemélyek által tulajdonolt ingatlanok száma 70 417, önkormányzati lakás pedig 4909 van. Négyzetméterár alapján a jelenlegi ingatlankínálat mellett a legdrágábbnak Miskolctapolca számít, ahol 28 ingatlant kínálnak átlagosan 571 ezer forint per négyzetméter áron. Aki olcsón akar nézelődni, az a Martinkertvárosban keresgéljen, ahol 147 ezer forintért kínálnak átlagosan egy négyzetmétert.
