Az ember először elfoglalta a földet, hogy városokat építsen, kivágta a fákat, befedte a patakokat, leburkolta az utakat. Aztán ráeszmélt, hogy a természetet nem kiszorítani kell a városból, hanem együtt élni vele, mert a fákon csicsergő madarak látványa és a patak csobogása nem csak szebbé teszi a látképet, de élhetőbbé a városi létet is. A szemnek, a léleknek is adni kell valamit.
Miskolc egyik vitathatatlan értéke a várost keresztülszelő Szinva. Épültek a házak, a gyárak, nőtt a település és a patak útban volt, hát sok helyen befedték, eltüntették szem elől. Sok év telt el, mire ráeszméltünk, hogy az értékeinket megmutatni kell, büszkélkedni velük, nem elrejteni. Mert nekünk szépek és a hozzánk látogató turistáknak. El is indult a gondolkodás, hogyan mutassuk meg, hogyan használjuk a természet adta értékeinket. Így születtek tervek a Szinva kibontására is, épült meg előbb a Szinva terasz a belvárosban, majd került kialakításra nemrégen a II. János Pál pápa tér Diósgyőrben. Mindkettő fő látványeleme a patak és a körülötte kiépített park szobrokkal és elidőzésre hívó padokkal. Az embereket vonzza a Szinva part, még munkaidőben is szívesen kerülnek arra a vízcsobogásért vagy a vadkacsák megunhatatlan látványáért. A Diósgyőrben járó látogatóknak is van már miért megállniuk egy kis nézelődésre, néhány jó fotó készítésére, és nem utolsósorban azért, hogy megérezzenek valamennyit Miskolc lelkületéből, lüktetéséből itt a Szinvánál, városunk élő ütőerénél.
