Mi, magyarok szeretünk piacolni. Szeretjük a hangulatát, és úgy tekintünk rá, mint egy közösségi eseményre, ahol összefuthatunk a barátokkal, ismerősökkel, cseverészhetünk, pletykálkodhatunk, és ahol sokkal szabadabban cserélhetjük ki tapasztalatainkat az árusokkal, mint egy áruházban. Miskolcnak két nagy piaca is van, mindkettő országos hírű. Múlt hétvégén a Zsarnain jártunk megnézni, változott-e valamit a piac a márciustól bevezetett hosszabb nyitvatartást és a felújításokat követően.
Én körülbelül 30 éve jártam utoljára az egykori „KGST” piacon. Most is hasonló hangulat fogadott, a környezet és a választék azonban némileg megváltozott, és ma már egy külön bolt is nyílt a lengyel áruknak. Manapság sokan csak ezért jönnek ki a piacra, ahol, mint hajdanán, románok, lengyelek, ukránok, magyarok árulják portékáikat az alsóneműtől kezdve a műszaki cikkeken át az élelmiszerekig. Megkérdeztünk néhány vásárlót, mit gondol a Zsarnai atmoszférájáról, miért szeret idejárni.
Kozma György „régi motoros”, szó szerint és átvitt értelemben véve is. Ezúttal is motorral érkezett. Már név szerint ismer itt mindenkit. „Mindig célirányosan jövök. Szeretek idejárni, mert kuriózumokat is kifoghatok, ráadásul mindent 20-30 százalékkal olcsóbban vásárolhatok meg itt, mint a szakboltokban vagy az áruházakban, az árakat pedig már régóta nem emelték meg. Ha vevőként nézem, akkor jó irányba változott” – mondta. Kozma György szerint most jobban néz ki a piac, mint régen. Áttekinthetőbb lett, a standok rendezett sorokban állnak egymás mellett és mögött. „A talaj viszont olyan egyenetlen, hogyha az ember nem néz a lába elé, akkor könnyen megeshet, hogy felbukik. A másik nagy bánatom, hogy sajnos a régi kis öregeket ma már hiába keresem, pedig náluk igazi kincsekre lehetett találni. Azt mondják, a bérleti díjakat annyira megemelték, hogy nem éri meg nekik kijönni” – fűzte hozzá.
Kati a lányával, Katával szokott a piacra járni havonta - kéthavonta, akkor viszont tüzetesen bejárják, és akár 3-4 órán át is képesek bóklászni és mustrálgatni a holmikat. Bár mindig célirányosan jönnek vásárolni, a végén mégis mindig mást vesznek, de mindig találnak maguknak valami hasznos dolgot. „Szeretünk itt vásárolni, mert megtapinthatjuk a portékákat, alaposan megvizsgálhatjuk, ki is bonthatjuk a csomagolást, mert hagyják, így tényleg csak olyan árut tudunk megvenni, amiről meg vagyunk győződve, hogy minőségében is megfelelő. Imádunk idejárni, jó időtöltés, és kikapcsolódásnak sem utolsó.”
Kucsai József Sopronból érkezett. Évente egyszer nyékládházi ismerőseinél tölt egy hétvégét, és akkor mindig kilátogat a Zsarnaira. „Ma mintha kevesebben lennének, mint máskor, a piac közepe teljesen üres, pedig az idő jó” – konstatálta kicsit csalódottan. A piac azonban tetszik neki. „Háromszor akkora, mint a soproni, és a felhozatal is nagyobb mindenből, több az új, illetve az újszerű áru is. „Most élelmiszereket, valamint fűnyíróhoz láncot és kenőolajat vásároltam. A gépeket is nézegettem, de sokba kerülnek, és elég rizikósnak is tartottam volna, hogy megvegyem valamelyiket, mert ha Sopronban derül ki, hogy nem működik, vagy ott mondja fel a szolgálatot, akkor nem tudom visszahozni és kicserélni” – mondta.
Mezei István hetente egyszer biztos, hogy kijön körülnézni, de mindig célirányosan vásárol, és ha megtalálta azt, amit eltervezett, gyorsan megveszi, és már megy is tovább. „Nekem nagyon sokat jelent ez a piac. Minden, ami kellhet, az itt megtalálható, ráadásul sokkal olcsóbban, mint az üzletekben, és még alkudni is lehet, a választék is nagy. Az áruk eredete és minősége azonban sokszor kétséges, de legalább kicserélhető” – nyilatkozta.
