"Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját" – hirdették nem is olyan régen a kék hátterű óriásplakátok. Ezzel szemben jelen pillanatban az akkugyárak úgy vonzzák a vendégmunkásokat, mint bogarakat a lámpafény. „A következő két évben 500 ezer új munkavállalóra lenne szüksége a magyar gazdaságnak, ezek egy része vendégmunkás lehet” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök márciusban, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Ez pedig alapjaiban fogalmazhatja át a kormány bevándorláspolitikáját.
A miniszterelnök akkor kifejtette, a közmunkások már nem jelentenek valódi munkaerő-tartalékot a gazdaság számára, főként képzetlenségük miatt. Van viszont földrajzi értelemben tartalék a határon túli magyar és nem magyar munkavállalók képében. Egyrészt ezért is telepíti a kormány az új gigaberuházásokat Kelet-Magyarországra.
Kísérlet kicsiben
Egyfajta miniatürizált modellezése lehet az országos hangulatnak a hajdúszoboszlói példa. A hajdúsági fürdőváros az egyik legnépszerűbb belföldi úti célja a turistáknak. A jövőben azonban nem csak pancsolni érkezhetnek tömegével a külföldiek: a debreceni beruházások miatt számos munkás jöhet majd a városba. Az RTL júliusi riportjában beszámolt róla, hogy az üdülő- és lakóházakkal határos magánterületen már épül egy munkásszálló, amelyre a debreceni építési hatóság adta ki az engedélyt. A félelem pedig hamar begyűrűzött a település lakóinak az életébe. Egyfelől a megélhetésüket, másfelől a közbiztonságot féltik. Attól tartanak, hogy a külföldi munkások megjelenése visszaesést hozhat a turizmusban.
Hajdúszoboszló polgármestere először csak a rendőrség fokozott figyelmét kérte, aztán, látva a városban kialakuló pletykapánikot, továbbment. Kijelentette, minden olyan intézkedést megtesznek, amivel megakadályozhatják, hogy a városban munkásszálló létesüljön. A szállásadóktól azt kérte, hogy ne alakítsák munkásszállóvá a panzióikat, a lakosságtól pedig azt: jelentsék, ha erre utaló jeleket látnak. Amennyiben indokolttá válik, úgy nyilvánosságra hozza azoknak a nevét is, akik külföldi vendégmunkásokat szállásolnak el Hajdúszoboszlón – írta közösségi oldalán Czeglédi Gyula, majd később – állítólag a kommentek miatt – törölte a bejegyzést.
Nem kellenek
A napokban arról adott hírt hivatalos Facebook-oldalán a polgármester, hogy debreceni kollégájával folytat egyeztetéseket az ügyben.
„A Hajdúszoboszlón kialakult helyzetet ismertetve megkértem Papp Lászlót, Debrecen polgármesterét arra, hogy a kivitelezőcégek felé jelezze Hajdúszoboszló kérését, miszerint ne a mi városunkba keressék a vendégmunkások elszállásolásának lehetőségét„ - írta.
Úgy látszik, a fürdővárosban élőket az sem nyugtatta meg, hogy július elején megszavazták a vendégmunkásokról szóló törvényt, ami Orbán Viktor szerint „Európa legszigorúbb szabálya”. Ennek főbb pontjai, hogy csak annyi vendégmunkás jöhet be Magyarországra, amennyi betöltetlen hely van, és ezt évente felülvizsgálják, valamint a vendégmunkásokat foglalkoztató cégeknek nyilatkozni kell, hogy megpróbáltak, de nem találtak magyar munkaerőt. Kikötés továbbá, hogy két évre jöhet vendégmunkás hozzánk, és ezt egy esetben lehet csak meghosszabbítani.
Míg Hajdúszoboszló fél, hogy elveszti évtizedek óta gondosan épített turisztikai státuszát, vannak városok, ahol nem jelentenek problémát a vendégmunkások. A Mol tiszaújvárosi poliolüzemében például több ezer dolgozik. A település határában több hektáron épült fel 2019-ben az a konténerváros, ahol közel 3 ezer vendégmunkás él, akik az üzemet építik. Tiszaújváros belső részeiben, bérelt lakásokban is élnek közülük százan-százötvenen – ez felpezsdítette a helyi ingatlanpiacot, ahol a bérlakások árai a fővárosiakkal vetekszenek. De nem ez az egyetlen vármegyei példa: Nyírbátorban tavaly egy 110 férőhelyes munkásszállást építettek, kifejezetten azért, hogy ne legyen probléma, ha a helyi cégek el akarják szállásolni a vendégmunkásokat a településen.
