Mivel már írni nem tudott egészségi állapota miatt, így ezen végakaratát írásban nem tudta megerősíteni, majd egy hét múlva meghalt. Kérdezi olvasónk, hogy a rokona szóbeli végakarata érvényesíthető-e.
A Polgári törvénykönyv szigorú feltételeket támaszt a szóbeli végrendelettel szemben. Szóbeli végrendeletet érvényesen csak az tehet, aki életét fenyegető, olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Ha a szóbeli végrendelet feltételei fennállnak, azonban utóbb már lehetővé válik, hogy az örökhagyó írásbeli végrendeletet készítsen, akkor a szóbeli végrendelet hatályát veszti. Erre akkor kerül sor, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után - megszakítás nélkül 30 napon át - nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által is ismert nyelven végakaratát teljes egészében szóban előadja. Jelnyelvet használó végrendelkező a végakaratát jelnyelven is előadhatja, de a jelnyelvet a tanúknak is érteniük kell. A végrendelkezőnek ki kell jelentenie azt is, hogy a szóban előadott nyilatkozat az ő végrendelete. A tanúknak képesnek kell lenniük a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására. Nem lehet tanú a kiskorú, a cselekvőképtelen nagykorú személy vagy akinek a cselekvőképessége olyan módon korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését.
A szóbeli végrendeletnél közreműködő tanúk vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen. Kivételt képez, ha a végrendeletnél a juttatással érintett tanún kívül még két tanú vett részt.
A szóbeli végrendelet tanújának szerepe és felelőssége jóval nagyobb az írásbeli végrendeletnél eljáró tanúkénál. Ugyanis a szóbeli végrendelet tanúinak bizonyítaniuk kell tudni az örökhagyó végrendeletének tartalmát.
(A külső kép illusztráció)
