A mostani szakmai nap fókuszában a munkaerő megtartása, toborzása állt. Az esemény rangját jelzi, hogy olyan nagy foglalkoztatók képviseltették magukat vezetői szinten, mint mások mellett a MÁV, a VOLÁN, a BKV, vagy a DKV, de jelen voltak a szakképzés és a felsőoktatás helyi képviselői is. Összességében közel harminc közlekedési társaság több mint félszáz képviselője vett részt a keddi szakmai egyeztetésen, amit a VOLÁN Egyesülés szervezett meg ezúttal is.
Ahogy azt Tukacs Lászlótól, a VOLÁN Egyesülés vezérigazgatójától megtudtuk, a tavalyi év végén Pakson találkoztak a szakemberek. Akkor az az elektromobilitás került a fókuszba, most a munkaerőpiaci helyzetről, a sofőrhiányról esett szó. Általánosságban elmondható, hogy országszerte küzdenek ezzel a helyi közösségi közlekedési vállalatok, amit Tukacs László elsősorban a romló demográfiai mutatókra vezetett vissza.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a társaságok jógyakorlataikat megoszthatják a szakmai napon, így közösen adhatnak választ a munkaerőhiány jelentette kihívásra.
– Ezeknek a szakmai találkozóknak a célja a tapasztalatcsere – mutatott rá.
A problémát a felsőoktatás irányából közelítette meg a szakmai napon szintén előadó Horváth Balázs, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszékének vezetője. Érdeklődésünkre elmondta, a mérnök szakmák keresettek a közlekedési vállalatok részéről, és bár nem éri el a korábbi méreteket, de a hallgatók száma is stabilizálódott ezeken a területeken. A hiány azonban egyre nagyobb a munkavállalókból. Jó példa lehet, hogy a győri intézmény a BKV-val közösen villamosvezetői képzést indított. Ez egy jó példa az együttműködésre.
– Ahogy a szlogenünk is szól: milliók életét teheted jobbá, zökkenőmentesebbé, hiszen a közlekedés mindenkit, minden nap érint – hangoztatta a tanszékvezető.
Debrecenben is problémákkal kellett megküzdeni, ezek elsősorban az ún. kékgalléros munkaerőnél jelentkeztek Farkas Attila, a Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) Zrt. HR-igazgatójának elmondása szerint. Ott toborzással, képzéssel és megtartási stratégiák kidolgozásával igyekeztek eredményessé tenni a működést. Hozzátette, „a legkritikusabb pontokon” sikerült is erősíteni.
– Vannak azonban olyan fizikai és szellemi munkakörök, ahol Debrecen és Hajdú-Bihar vármegye gazdasági robbanása miatt a következő években problémák jelentkezhetnek. Az ezekre adott válaszokat már most el kell kezdeni keresni – hangoztatta, kiemelve: a szellemi munkaköröknél építeni tudnak a szakképzési centrummal és az egyetemmel kialakított együttműködésre.
Az MVK Zrt.-nél szintén a sofőrhiány okozza a legnagyobb fejtörést. Tavaly több autóbuszvezetőjük is nyugdíjba vonult, beteg lett, vagy leszámolt, ezért azon dolgoznak, hogy új kollégákat tudjanak munkába állítani. Demeter Péter, a Miskolci Városi Közlekedési (MVK) Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, a munkaerőpiacról nem sikerült teljesen feltölteni az állományt, ezért saját képzést indítottak, ami „a következő negyedév elejére be fog érni”: újabb 23 autóbuszvezető kezdheti meg a munkát az MVK-nál. Képzésüket a közlekedési vállalat szervezte meg és finanszírozta. Mellettük további 14 villamosvezetőt képeznek ki, belsős oktatógárdával. Ők legkorábban szeptemberben kerülhetnek dolgozói állományba.
Addig is, a meglévő munkavállalók túlórát vállalnak, amiért megfelelő ösztönzőrendszert léptettek érvénybe az MVK-nál.
– Ahogy majd bejönnek az új munkavállalók, tehermentesíteni tudjuk majd őket is – mondta Demeter Péter, hozzátéve: az MVK a jövőben is tervez hasonló sofőrképzést, hogy később is fenn tudja tartani a busz-, illetve villamosvezetők létszámát.
