Ugrás a tartalomra

Zulu nem igazi hiúz

Létrehozva
Országos kuriózum, hogy a Miskolci Állatkertben egy teljes sivatagi hiúz, pontosabban karakál család él.
Kép
Már karakán a kis karakál. Fotó: Osztie Tibor

Már másfél hónapos az a kis sivatagi hiúz, más néven karakál kölyök, amely fajtársai közül elsőként látta meg a napvilágot a Miskolci Állatkertben, szeptember 1-jén. Tehát ő az első sivatagi hiúz, aki miskolcinak mondhatja magát. Természetesen a faj származási helye alapján a Száhel-övezetet bemutató területen szállásolták el az állatkertben. Nevet pedig újdonsült rajongói, a Miskolci Állatkert közösségi oldalának követői adhattak neki. A legtöbb online szavazat az afrikai eredetű Zulu-ra érkezett október végén.

Kép

- A sivatagi hiúz elnevezés megtévesztő, mert a legszárazabb homoksivatagokat elkerülik az állatok. Inkább a félsivatagos és a száraz szavannás területeket kedvelik. Ráadásul a hiúzok közül is kilóg a faj, mert sokkal közelebbi rokona például az európai vadmacskának, mint a többi hiúzfajnak. A hiúz nevet azért kapta, mert a füle végén szőrpamacsot visel, ami egyébként hosszabb, mint a többi hiúzé. Tehát sokkal találóbb, ha egyszerűen karakálnak mondjuk, ami szintén sokfelé ismert török eredetű elnevezés és azt jelenti, hogy „fekete fülű” – nyilatkozta lapunknak Veress Tamás, a Miskolci Állatkert gyűjteményi vezetője.

Beszámolt róla, hogy széles körben elterjedt macskaféléről van szó, amely Afrika déli pontjától egészen Közép-Ázsiáig előfordul. Mostanra azonban már leginkább csak a Szaharától délre a Száhel-övezetben, főként Dél-Afrikában gyakori. Nyugat-Afrikában és Közép-Ázsiában megfogyatkozott az egyedszáma, mert földarabolódott az élőhelye. Ázsiában ezért szigorú védelem alatt áll.

Kép

- Zulu az épületen belül jött a világra. Az első pár héten nem lehetett látogatni, hogy minél nagyobb nyugalomban tudja nevelni az anyja. Egy hónapos korában azonban megnyitottuk a bemutatót. Az elmúlt héten a külső kifutóval is megismerkedett a kis kandúr, a délelőtti órákban rendszeresen ott lehet megfigyelni. Délután pedig helyet cserélnek az apjával és olyankor belül lehet megtekinteni az anyukájával együtt – hívta fel a figyelmet a gyűjteményi vezető.

Kép

Hozzátette, hogy a karakálok magányos életmódúak a természetben. Így az apa nem vesz részt az utódok nevelésében. A kicsik 7-10 hónapos korukig szülőanyjuk mellett maradnak. Megtudtuk, hogy Zulu még elsősorban anyatejjel táplálkozik és ez még fél éves koráig így lesz, bár már most is kóstolgatja a szilárd táplálékot. Édesanyja tapasztalt, előző otthonában, Csehországban már nevelt kölyköket. A faj egyedei állatkertben egyszerűen tarthatók, mert jól alkalmazkodnak a hűvösebb időjáráshoz és az emberi jelenléthez. Könnyen idomítható, a korábbi évszázadokban, Ázsiában és Indiában vadászatokhoz tanították be.

 

 

 

Ez is érdekelhet

Harmadik egymilliós mérföldkövéhez érkezett a „Ne dobd el – ajánld fel!” kampány
MiskolcOktatásSzabadidő
Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Miskolci Egyetem „Ne dobd el – ajánld fel!” elnevezésű fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási kampánya. Az egyetemi közösség által összegyűjtött visszaváltható palackok után befolyt összegből ezúttal egymillió forintos adományt vehetett át a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola Alapítvány.
Szinvavölgyi Néptáncműhely
Miskolci néptáncosok a legjobbak között
MiskolcOktatásKultúraSzabadidő
A hétvégén Szarvason rendezték meg a XVII. Országos Gyermek Szólótáncverseny döntőjét, ahol miskolci sikereknek is örülhettünk.
Visszarepülnek a múltba
MiskolcKultúraSzabadidő
Harmincöt év könyves örökségét idézi fel a Bíbor Kiadó. A vállalkozás retrospektív kiállítással és baráti beszélgetéssel kapcsolódik a 97. Ünnepi Könyvhét programjaihoz.
Újabb helytörténeti érdekességek Miskolcról
Miskolc
Folytatódik sorozatunk: Reiman Zoltánnak, a Szemelvények Miskolc város történetéből blog szerkesztőjének az írását közöljük, helytörténeti érdekességekkel.