Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából ünnepséget rendeztek csütörtökön a Vármegyeháza Dísztermében, ahol mások mellett országgyűlési képviselők, Miskolc polgármestere, Tóth-Szántai József, valamint Alakszai Zoltán főispán, továbbá intézmények vezetői is tiszteletüket tették.
Az ünnepi közgyűlésen köszöntőt a vármegyei közgyűlés elnöke mondott. Bánné Gál Boglárka úgy fogalmazott, március 15-e „177 éve az ébredés sajátos szimbóluma”. A megújulást szimbolizáló tavasz eljövetelével felébred a természet.
– 1848. március 15-én zuhogott az eső, mégis beköszöntött a tavasz Pest-Budán, a nép szemszögéből mindenképpen. A forradalom eszményi élmény, felemelő és katartikus. Összegyűlik benne minden tűz és szenvedély. A nemzetért és a szabad jövőért – ezekért a nemes célokért folytatott kétségbeesett harcban az idegen hatalmak ellen sokan életüket adták. Ők a hősök, mi pedig előttük tisztelgünk – fogalmazott Bánné Gál Boglárka, hozzátéve: kötelesség minden évben kegyelettel megemlékezni az elődökről és eredményeikről.
Az esemény díszvendége a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a magyar szabadság napja, március 15-e „egy azonnali sikerrel együtt járó forradalom volt”. Úgy tűnt akkor, hogy lesz béke, szabadság és egyetértés. A hazát azonban megtámadták, harcolni kellett a szabadságért, Magyarország pedig „a sarkára állt”, a vértelen forradalomból véres szabadságharc lett.
– Ezekben a helyzetekben az ország nagyon tud küzdeni. 1848-ban, amikor el akarták venni a nemzet frissen kivívott szabadságát, akkor talpra állt a magyar, és katonai sikerei a tönk szélére sodorták a rendíthetetlennek látszó birodalmat – fogalmazott.
– Nemzeti ünnepeink és megemlékezéseink kijelölik, kiktől érdemes tanulni az életet: olyanoktól, akik naggyá tették ezt az országot, akik elhozták a szabadságot és a nemzeti függetlenséget – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Beszédét azzal zárta, hogy a Lévay József díjjal – amit idén Kis József főlevéltáros kapott – a vármegye szolgálatában eltöltött hosszú évtizedeket köszönik meg. Jelentőségük a vármegyét gyarapító, nagy horderejű teljesítményekért ítélik oda. A díjak megmutatják, hogy e kor nemzedéke is megteszi a magáét, hogy az ország előre jusson, a település otthonunk, hazánk legyen.
