Csaknem 16 ezer embert hurcoltak el Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, a Miskolci Zsidó Hitközség valamikori tagjainak több mint nyolcvan százaléka jeltelen sírban, Auschwitzban nyugszik. Ez Magyarország legnagyobb külföldi temetője, ahogyan Áder János volt köztársasági elnök mondta a lengyelországi látogatásakor.
A megemlékezésen a hitközség vezetésén kívül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (MAZSIHISZ) prof. Dr. Grósz Andor elnök, Miskolc város önkormányzatát pedig Hollósy András alpolgármester képviseli. A gyászbeszédet Markovics Zsolt, a Miskolci Zsidó Hitközség főrabbija tartja. Immár három esztendeje velünk együtt a miskolci zsidó múzeum baráti körének tagjai is leróják tiszteletüket a temetőben.
- Nyolcvanegy évvel ezelőtt, 1944-ben volt a holokauszt, amire hitközségünk minden esztendőben június közepén emlékezik meg mivel a miskolciakat annak idején ebben a hónapban vasgyári téglagyárban gyűjtötték össze az elhurcolásuk előtt. Hagyományosan a háromszáz hitközségi tagon kívül szerte az országból, sőt még külföldről is eljönnek az elhunytak szerettei – nyilatkozta Deutsch Miklós, a Miskolci Zsidó Hitközség elnöke.
- Számunkra fontos mementó ez a gyásznap, hiszen mi még a másodgenerációhoz tartozunk. Mi még a szüleinktől és a rokonainktól közvetlenül hallottunk a történtekről, ami nagyon mélyen megrendített bennünket. A mi génjeinkbe erősen és kitörölhetetlenül beleivódott ez a tragédia. Ritka az olyan zsidó család, amely kimaradt ebből a megrendítő szörnyűségből. Nekem például édesanyám hat testvére közül ketten tértek vissza. Édesapám nyolc testvéréből szintén ketten menekültek meg – osztotta meg.
Felidézve a történelmi eseményeket az elnök elmondta, hogy 1933 és 1938 között számos olyan rendelkezés született a náci Németországban, s hazánkban, amely a zsidó vagyon kisajátítását szolgálta. 1938. november 9-10-én a nemzetiszocialisták több mint 250 zsinagógát rongáltak meg és több mint 7500 zsidó üzletet gyújtottak fel és lakásokat fosztottak ki. Magyarországon 1944-ben a náci megszállással kezdődött a deportálás. Az időseket, fiatalokat, nőket Auschwitz-Birkenauba, az erősebb munkaképes férfiakat pedig munkaszolgálatra vitték.
Hozzátette, hogy Miskolc belvárosában, ahol körülbelül 1200 zsidó család élt, a náci megszállást követően gettót alakítottak ki. Hatszáz lakásba koncentráltak mintegy 10 ezer embert 1944. májusára. A gettó kiürítése június 5-én kezdődött. Ezt követően június 12-én, 14-én és 15-én vagonokban előbb a miskolci, majd a vidéki zsidókat szállították el a megsemmisítő táborokba. Az utolsó tömeges gyilkosságokat októberben és novemberben az SS-különítmények, valamint a visszavonuló nyilasok, keretlegények hajtották végre.