A Miskolci Nemzeti Színházban szeptemberben elindul a 202. évad. Számos stílusban tizennégy új produkciót mutat be a társulat. Közülük kettőből némi ízelítőt szerkesztőségünk tagjai is kaphattak sajtófotózás keretében augusztus 22-én, péntek délelőtt a színházban.
A Csetepaté Chioggiában egy régi halászfalu közösségét mutatja be aktualizálva, ahol a nők és a férfiak közötti kényszerű távolság és az érzelmek kavalkádja számos komikus jelenetet szül. Bemutatója Miskolcon szeptember 27-én, a Kamaraszínházban lesz Rusznyák Gábor rendezésében.
Egyszerre két szerepben
Az Oscar című világhírű francia vígjáték pedig Bertrand Barnier gazdag párizsi szappangyáros vicces mesterkedéseit mutatja be, hogyan próbálja férjhez adni a lányát. A darab végére kiderül, hogy senki nem az, akinek látszik. A bemutatót szeptember 19-én láthatja a miskolci közönség a Nagyszínházban, Szőcs Artur rendezésében.
- Számomra az Oscar nagyon izgalmas próbafolyamat volt, mert van benne két női szerep Jacqueline és Colette, amelyekben Rudolf Szonjával váltjuk egymást. Teljesen különböző a két karakter, abban viszont hasonló helyzetben vannak, hogy egy hazugságból indul el a történetük - vezetett be a kulisszatitkokba Baranyi Emma, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze. – Jacqueline egy sokkal tisztább, egyenesebb fiatal nő. Colette pedig szélsőséges, magából kiforduló, akár a saját szüleit a sarokba állító tinédzser, ezért amikor őt játszom, hozzásegít, hogy kilépjek a komfortzónámból – részletezte.
Személyes részletekkel
A Csetepaté Chioggiában című vígjátékról pedig Rusznyák Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője stábunknak elmondta, hogy Carlo Goldoni nagyon régen, a 18. században írta ezt a színdarabot. A komédiaírót úgy tartják számon, mint, aki a commedia dell’arte és a realista színműjátszás között helyezkedik el. Így többféleképpen lehet kezelni az alkotásait.
- Ezt egy reális, az ötvenes években játszódó történetként értelmeztem a darabot, ahol akár számunkra is átélhető figurák játsszák ezt az egyébként mulatságos eseménysort. Rendezőként azt próbáltam megtalálni, hogy számomra mi a fontos ebben a történetben. Igyekeztem egy kicsit személyesebbé tenni és belecsempészni a saját életemből, vagy a színészek életéből apró részleteket, történeteket a karakterekbe, amelyeket a próbafolyamat során tettek hozzá – osztotta meg a rendező.
Elárulta, hogy amellett, hogy szeretne szórakoztatni, nevettetni, szeretné megmutatni, hogy egy közösség, hogyan tud egy problémát feldolgozni. Továbbá olyan örök témák is megjelennek ebben a halász közösségben, mint a szerelem, féltékenység, az egyedüllét és magány összefüggésében.
Gyermekkorára emlékezteti
- Szigony Titta-Nanét alakítom ebben a darabban, aki egyszerű halászember. Eddigi szerepeimhez képest ez annyiban más, hogy a világát tekintve eddig ez áll hozzám a legközelebb – nyilatkozta stábunknak Farkas Sándor, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze. - Vidéki srác vagyok, egy tanyán nőttem fel és kétkezi munkából élt az egész családom. Az első szakmám villanyszerelő és ebből indultam el, aztán a színészet irányába mozdultam – fejtette ki.
Hozzátette, hogy mivel Rusznyák Gábor rendező tanára is volt és nagyon jól ismeri, ezért pontosan ráírta azokat a szövegeket, amelyeket a karaktere mond. Éppen ezért ezeket könnyű volt megtanulni és a színész könnyen magáévá tudta tenni a sorokat.
