Éppen egy évvel ezelőtt, ugyancsak a Szent Kereszt Felmagasztalása búcsún vehették birtokba a hívek a miskolci Kálvária megújult, neogót stációit és a körülöttük kialakított kulturált környezetet, amiről portálunk is hírt adott. Egyetlen híja maradt az átfogó restaurálásnak, mivel a Golgota-szoborcsoport alakjai rossz állapotban voltak, ezért ideiglenesen levették őket eredeti helyükről, a keresztekről. Továbbá maga a Kálvária-kápolna még felújításra vár.
Jézus és a két lator alakjai teljes pompájukban először a szeptember 14-én, vasárnap, 17 órakor kezdődő Szent Kereszt Felmagasztalása ünnepen, a Kálvária-kápolna búcsúján lesznek láthatók újra. Az alkotást Juhász Ferenc atya, pasztorális helynök, a Mindszenti templom plébánosa fogja megáldani.
Az ünnepélyes esemény egyben a III. Miskolci Ars Sacra Fesztivál városi zarándoklatának utolsó állomása lesz, ahol a több mint negyven miskolci templomot bejáró gyalogos zarándok fog találkozni.
Máger Ágnes festőművésszel, Miskolc város díszpolgárával a Kálvária-kápolna pincéjében beszélgettünk, a restaurálási munka utolsó simításai közben.
- Nem tudjuk pontosan, hogy ki festette az eredeti figurákat, de a stílus alapján Takács István, aki mezőkövesdi volt. Borsod-Abaúj-Zemplénben körülbelül harminc templomot festett ki és az Egri Bazilikát is, hiszen egészen 85 éves koráig dolgozott. Múzeum nyílt alkotásairól szülőhelyén – ismertette Máger Ágnes.
- Felajánlottam, hogy ingyen restaurálom Jézus, illetve a két lator alakját, hogy a Kálvária-kápolna búcsújára, a városi zarándoklat csúcspontjára, már régi helyükön csodálhassák őket a hívek – árulta el, mint a III. Miskolci Ars Sacra Fesztivál művészeti programjainak szervezője.
Elmondta, hogy fémlemezre dolgozott zománccal, ami egy időtálló, vízbázisú festék kültéri alkotások számára is. Utoljára hagyta a bal lator, vagy Máger Ágnes szavaival a „visszabeszélő lator” restaurálását. Így összességében négy nap alatt elkészült a munkával.
- Nem akartam nagyon elvetemült arcot festeni ennek a latornak, minden latornak kijár valamiféle emberségesebb kinézet. Sok helyen festettem már golgotákat, Szendrőben pedig az oltárkép készült hasonló tematikában. Viszont a technika újdonság volt most számomra, mert a zománcfesték kevésbé keverhető, mint az olajfesték, vagy az akvarell. Ugyanakkor az az előnye, hogy lehet javítani, mert ha ráfestek, eltakarja az alsó réteget – osztotta meg a művész, hozzátéve, hogy az alakok lelkisége is magával ragadta.
