Ugrás a tartalomra

Ausztria nem „szelidülend” – az aradi vértanúkra emlékeztek

Létrehozva
Az aradi vértanúk emléke előtt tisztelegve megemlékezést tartott Miskolc önkormányzata október 6-án, hétfőn a Batthyány-emléktáblánál.
Kép
Aradi vértanuk napja

A megemlékezésen részt vett az aradi vértanú Knézich Kàroly ük- és szépunokája, Greutter Zoltán és ifj. Greutter Zoltán is. Az aradi vértanúkat 176 évvel ezelőtt végezték ki, róluk emlékeztek meg Magyarország első felelős kormánya miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak az emléktáblája előtt.

Az esemény kezdetén Tóth Kálmán: Mikor az akasztófákat faragták című versét Hortay Rita előadásában hallhatták a megemlékezők. A Szinvavölgyi Néptáncegyüttes tagjai működtek közre.

Kép
Aradi vértanuk napja

Az ünnepi, megemlékező beszédet Tóth Arnold etnográfus, a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi tárának osztályvezetője mondta. Felidézte, hogy az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás mértéke, a büntetések súlyossága, kegyetlensége, az ítéletek végrehajtásának szimbolikus gesztusai „a kortársakat rendkívüli módon megdöbbentették”.

Az etnográfus idézte a jeles miskolci naplóíró, jogász és helytörténész, Szűcs Sámuel szavait annak naplójából:

Mindenki azt hitte, hogy miután a forradalom megadások útján végeztetett be, Ausztria szelídülend. Annál inkább, mivel a magyar nemzet ő általa sodortatott a vész örvényébe.

Kép
Aradi vértanuk napja

Többeket golyó által halálra, míg az aradi vértanúkat – a megbecstelenítés szándékával – kötél általi halálra ítéltek – mondta Tóth Arnold, hozzátéve, hogy a történészek becslése szerint több mint száz főt végeztek még ki, többezer embert vetettek várbörtönbe, és mintegy 40-50 ezer volt honvédet soroztak be kényszersorozással a császári hadseregbe.

A nemzeti emlékezetben megőrzött megrázó részletek, a vértanúk búcsúlevelei, utolsó mondatai mindannyiunk számára jól ismertek. Magyar nemzeti identitásunk legfontosabb fundamentuma 1848/49, benne gyökerezik minden, amit a magyar szabadságról, önrendelkezésről, függetlenségről, modern Magyarországról elmondhatunk

– fogalmazott a múzeumi osztályvezető.

Preview Image
Osztie Tibor képgalériája

Beszédét követően egy szál fehér rózsával és ismert mondataikkal emlékeztek meg az aradi vértanúkról, majd Miskolc város nevében Tóth-Szántai József polgármester, Hollósy András alpolgármester, valamint Senviczki Erika jegyző helyezett el koszorút az emléktáblánál. Őket Csöbör Katalin (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő követte, aki a Magyar Országgyűlés nevében helyezte el a megemlékezés virágait. Koszorúztak még a vármegyei önkormányzat és a vármegyei kormányhivatal vezetői, Greutter Zoltán és ifj. Greutter Zoltán, valamint politikai pártok, városi intézmények képviselői és civil szervezetek is.

Ez is érdekelhet

Képgaléria
Kis mókusok, kis libák a Madármentő Állomáson Mályiban
Mókusokat is mentenek a madármentők
MiskolcKörnyezet
A Mályi Madármentő Állomás fő profilja ugyan a madármentés, de megalakulása óta befogad más bajbajutott kisállatokat is, és lehetőségeihez mérten segít rajtuk.
Képgaléria
Miskolci Soho
Egy éve született a Miskolci Soho
MiskolcKultúraÉletmódGasztroSzabadidő
Emlékszik még, milyen volt korábban a miskolci, úgynevezett bazártömb? Egy éve jött létre a belváros új közösségi tere, a Miskolci Soho. Az indulásról, a bulikról és a jövőbeli tervekről két alapítótaggal, Vass Lászlóval és Lipták Ádámmal beszélgettünk.
Képgaléria
Buborékok
Kritikus hét a Miskolci Nemzeti Színházban
MiskolcKultúra
Magyarország húsz elismert kritikusa érkezett a héten Miskolcra.
Kavecsánszki Gyula. Fotó: Pozsgai Péter/MMA
Bemutatták Kavecsánszki Gyula Garadna-kötetét Miskolcon
MiskolcKultúra
Miskolcon mutatták be Kavecsánszki Gyula Garadna népi építészetét feldolgozó kötetét, amely a művészet és a tudomány eszközeivel tárja fel a település értékeit, és a helyi közösségek megőrző erejére hívja fel a figyelmet.