A Miskolci Egyetem adott otthont a „Néhány gondolat a mesterséges intelligenciáról” című rendezvénynek, amely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200 éves jubileumi programsorozatához kapcsolódik. A közös eseményt az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága (MAB) és a Miskolci Egyetem szervezte, célja pedig, hogy bemutassa a hazai mesterséges intelligencia-kutatások legújabb eredményeit és jövőbeli irányait.
Ünnepélyes megnyitó és tudományos előadások
A programot prof. dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, valamint prof. dr. Kocsis Károly, az MTA MAB elnöke nyitotta meg. A rendezvény moderátora dr. Roósz András, a Miskolci Egyetem professor emeritusa volt.
Horváth Zita hangsúlyozta, elég a természetes intelligencia is ahhoz, hogy belássuk, foglalkoznunk kell a mesterséges intelligenciával. Tudósok segítenek eligazodni a témában. A Miskolci Egyetemen minden területen szakember foglalkozik az AI-jal.
Felkészültünk arra, hogy szerves része lesz az életünknek az AI. Minden képzési területre beépítjük a Miskolci Egyetemen.
A rektor kiemelte, hogy a Miskolci Egyetemen egy adatelemző, módszertani központ jött létre, melyben nagy szerepet játszott Szendi Attila, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár és Múzeum korábbi főigazgatója, levéltárvezetője, aki sajnos nemrég elhunyt.
Kocsis Károly elmondta, a magyar tudományt ünnepeljük.
200 évesek és 9 naposak vagyunk ezen a napon. A programsorozat szerdán kezdődött és másfél évig ünnepelünk.
Magyar kutatások és fejlesztések
A program első szekciója a mesterséges intelligencia tudományos és innovációs szerepét mutatta be, különös hangsúllyal a magyar kutatásokra és fejlesztésekre.
Benedek Csaba, az MTA doktora, igazgatóhelyettes, tudományos tanácsadó (Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium, HUN-REN SZTAKI) átfogó képet adott a hazai műszaki és mérnöki AI-kutatásokról, valamint az intelligens rendszerek fejlődéséről. Kiemelte, a magyar intelligencia kutatás már nagy múlttal rendelkezik. Az 50-es évektől kutatják, Magyarország már ekkor becsatlakozott. Kalmár László, a szegedi József Attila Tudományegyetemen a matematika logika, műszaki alkalmazási lehetőségeit kutatta 1956-ban. Napjainkban pedig meg kell említeni, hogy 2016-ban az AlphaGo 4-1-re győzött a dél-koreai a profi Lee Sedol ellen, melyben több magyar vonatkozása is volt Szegedy Krisztián illetve Kocsis Levente és Szepesvári Csaba révén.
Nehéz Károly, egyetemi docens, intézetigazgató (Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Informatikai Intézet) bemutatta az egyetem Informatikai Intézetében zajló AI-fejlesztéseket, amelyek az oktatás és az ipari együttműködés hatékonyságát támogatják.
Ligeti-Nagy Noémi, Ph.D. tudományos munkatárs, kutatócsoport-vezető (Nyelvtechnológiai Kutatócsoport, ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont) előadása a magyar nyelvű mesterséges intelligencia-modellek, a ParancsPULI és ChatPULI fejlesztését és értékelését ismertette, bemutatva a magyar nyelvtechnológia legújabb eredményeit.
Az AI társadalmi hatásai
A program második részében a mesterséges intelligencia alkalmazási területeire és társadalmi hatásaira fókuszáltak az előadók.
Kerepesi Csaba, Ph.D., tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető (BioAgeAI Kutatócsoport, Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratórium, HUN-REN SZTAKI) bemutatta, hogyan használható a mesterséges intelligencia a biológiai életkor meghatározásában, amely új lehetőségeket kínál az egészségügyi kutatások és az egyéni egészségmegőrzés területén. Fiatal kora ellenére az öregedést kutatja. Ha öregedést jobban megértjük, a betegségeket is megértjük, állítja. Megállítható az öregedés, vagy akár vissza is fordítható? Az egészséges életszakaszt hogyan lehetne kitolni? Képzeljék el, egy 25 éves testben élnénk 200 évig. De miért nem élhetnénk 1000 évig?
Bartha Zoltán, habilitált egyetemi docens, intézetigazgató (Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet) előadása az AI gazdasági hatásait elemezte, különös tekintettel arra, miként alakítja át az algoritmusok alkalmazása a vállalatok működését és a profitabilitást.
Szabó Csaba (Magyar Nemzeti Levéltár) a kulturális örökség digitalizálásában és megőrzésében betöltött mesterséges intelligencia-szerepet ismertette, kiemelve, hogyan segíti az AI a történelmi tudás feldolgozását és elérhetővé tételét.
