„Rohan az idő, már 2010 óta vagyok játékvezető, gyermekkorom óta labdarúgással foglalkozom, hosszú játékos múlttal rendelkezem – kezdte a cigándi sportember, majd így folytatta: – Pályafutásom során szerepeltem az akkori megyei II. és megyei I., valamint NB II-es és NB III-as bajnokságokban is. Első komoly sikeremnek azt tekintem, amikor fiatalon megnyertük az Arany Ászok amatőr kispályás labdarúgó bajnokságot a csapatommal (Kreszpark Rangers–Cigánd). Ennek jutalmaként elutazhattunk a 2002-es világbajnokság bronzmérkőzésére Dél-Koreába, ahol egy hetet tölthettünk el – ez meghatározó élmény volt számomra, akárcsak a Dél- Korea –Törökország találkozó.
Nagy pályás mérkőzéseimet az MVSC, a Tapolca, a Sárospatak, a Sátoraljaújhely, a Kisvárda és a Cigánd színeiben játszottam. Játékosként megyei szinten gólkirály is voltam és számos siker áll mögöttem nagy- és kis pályán, valamint strand labdarúgásban is. A cigándi csapattal amatőr kupagyőzelmet arattunk, a sátoraljaújhelyi csapattal pedig NB II-be jutottunk, emellett több országos strandfoci-bajnokságon is dobogós helyezéseket értünk el.
Aktív pályafutásom befejezése után nem akartam teljesen elszakadni a sporttól, ezért Cigándon több barátommal együtt elvégeztem a játékvezetői tanfolyamot. Közülük végül csupán én maradtam meg aktív játékvezetőnek.
Emlékeim szerint nyolc éve vagyok tagja a vármegyei elit játékvezetői keretnek. Tudatosan nem vezettem statisztikákat, számomra ugyanis nem a számok a legfontosabbak, hanem a közösség és a sport iránti szeretet, amiért ezt a hivatást végzem. Koromnál fogva ez az időszak jelenti játékvezetői pályafutásom csúcsát. Mivel viszonylag kevesebb időt töltöttem el a játékvezetői szakmában, példaképem nincs, ugyanakkor szakmailag és emberileg is nagyra tartom a miskolci Rúsz Mártont, akit követendő példának tekintek. Nemzetközi viszonylatból a nagykárolyi Kovács István játékvezetési stílusa áll a legközelebb hozzám.
Focis múltamnak köszönhetően testközelből élhettem meg azokat a mérkőzés szituációkat, amelyekben játékvezetőként döntéseket kell hozni, ez pedig jelentős előnyt jelent számomra. Személyiségemből adódóan határozott embernek tartom magam, ezért a pályán is megkövetelem a fegyelmet. Megjegyzem, hogy pályafutásom során nem ért bántalmazás.
Családom teljes mértékben támogat a játékvezetői munkámban. Különösen fontos számomra, hogy kisfiamnak jó példát mutathassak: nem elég valamit csinálni, mindig törekedni kell a lehető legjobb teljesítményre.
Kisvárdán tűzoltó századosként, csoport parancsnokként dolgozom. 2015-ben elnyertem az Év Tűzoltója címet, valamint munkám során számos elismerésben részesültem. A kisvárdai tűzoltósággal jártam a csehországi Ostravában a tűzoltó futsal Európa-bajnokságon, ahol ötödik helyezést értünk el.
Úgy gondolom, hogy az életemben eddig minden területen, amibe belekezdtem – legyen szó sportról vagy munkáról –, kiemelkedő teljesítményt nyújtottam. Most már elsősorban élvezni szeretném a sportot, a munkámat, és kisfiam sikereire szeretnék koncentrálni: Tóth Martin tizenhárom éves, szereti a labdarúgást, ugyanakkor a hip-hop világában nyújt kimagasló teljesítményt: több országos táncbajnoki címmel rendelkezik, valamint világkupa-győzelmet és az International Dance Open szövetség horvátországi világbajnokságán a juniorok mezőnyében első helyezést is elért a páros kategóriában.
Köszönöm mindenkinek, aki hozzásegített ehhez a sikerhez: a játékvezető kollégáknak, az elnökség tagjainak és az ellenőri csapatnak.”
