A Miskolc-Avasi Református Egyházközség szombaton neves előadókat hívott meg a Lévay József Református Gimnázium Dísztermében megrendezett tudományos konferenciájára. A hallgatóság így még többet tudhatott meg azokról a protestáns prédikátorokról és tanítókról, akiket 1676. február 11-én a pozsonyi vésztörvényszék gályarabságra, börtönre, vagy száműzetésre ítélt. Mindezt azért, mert nem tagadták meg a hitüket és nem katolizáltak. A keresztyén hűség, kitartás és áldozatvállalás hősei ők.
Közülük hárman - Harsányi Móricz István, Köpeczi Haller Balázs és Kapossy István - az avasi református gyülekezetben szolgáltak. Történetükről korábban: ITT írtunk.
A pozsonyi vésztörvényszékről Buza Zsolt, a pozsonyi református gyülekezet lelkipásztora tartott előadást, aki tagja a gályarab prédikátorokkal kapcsolatos kutatócsoportnak is. Délután Dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia professzora beszélt a prédikátorok kiszabadulásáról. Szűcs M. Sándor tiszafüredi vallástanár saját zarándokélményeiről számolt be, ugyanis stoppal végigjárta a Gályarab-emlékutat, aminek a miskolci műemlék Avasi református templom is egy állomása. Végül Csomós Józsefné, írói nevén Viola Judit saját regényét ajánlotta, amelyben a gályarab prédikátorok történetét dolgozza fel.
A rendezvényt vasárnap, 10.30-tól az Avasi református templomban ünnepi istentisztelet, majd koszorúzás zárja a templomban található emléktáblánál és az Avasi református temetőben álló emlékműnél. Igét hirdet: Dr. Rákos Loránt, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese.
Történelmi háttér:
A protestáns prédikátorokat elítélő pert a Wesselényi féle lázadást követően indították az ellenreformáció idején, bár az ellenük felhozott koholt vádak, mint például az istenkáromlás, nemcsak hitbéliek voltak, hanem felségsértéssel, hazaárulással is vádolták őket. 1674. márciusában, Pozsonyban egy hirtelen összehívott vésztörvényszék elé idézték be a több mint háromszáz lelkipásztort és tanítót, akik közül 144-et küldtek Nápolyba, majd a gályára. Az óriási nemzetközi felháborodás nyomán Michiel de Ruyter holland admirálisnak hatalmas váltságdíj fejében 26-ot sikerült kiszabadítania.
