A politikus azt állította, hogy egy olyan cég ellen indult végrehajtás, amelyben tulajdonrésze van, és az eljárás oka „10 ezer forint NAV-tartozás” volt. Posztjában azt is sugallta, hogy a hatósági intézkedés összefüggésben állhat politikai szerepvállalásával.
A NAV közlése: 205 ezer forintos tartozás
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - borsod24.hu- nak küldött - hivatalos tájékoztatása szerint az érintett vállalkozás tartozása nem 10 ezer, hanem 205 ezer forint volt. A közlés alapján a cég több adónemet érintő fizetési kötelezettségének nem tett eleget, köztük az alkalmazottaktól levont járulékok befizetésének sem.
A NAV szerint a végrehajtási eljárás megindítását több fizetési felszólítás előzte meg, legutóbb január 19-én. A hatóság tájékoztatása alapján lehetőség volt önkéntes teljesítésre, valamint díjmentes fizetési kedvezmény igénybevételére is. A végrehajtás ezek eredménytelensége után, jogszabályi kötelezettség alapján indult meg.
Nem előzmény nélküli eljárások
A hivatalos adatok szerint az érintett cég ellen nem most indult először végrehajtás.
• 2023-ban három alkalommal,
• 2024-ben egyszer,
• 2025-ben pedig két alkalommal kezdeményezett eljárást a NAV.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás pénzügyi problémái és a hatósági intézkedések évekkel korábban kezdődtek, még a Tisza Párt megalakulása előtt. Az időrend alapján az eljárások nem a jelenlegi kampányidőszakban keletkezett tartozásokhoz kapcsolódnak.
A jelölt állítása
Juhász Roland közösségi bejegyzésében azt írta, hogy a cég több, mint 30 éve működik, a tulajdonrészt édesapja halála után örökölte, és a vállalkozás irányításában nem vesz részt. A végrehajtást „10 ezer forintos tartozáshoz” kötötte, és felvetette, hogy az intézkedés politikai indíttatású lehet. Közlése szerint a tartozást időközben befizették.
Eltérés a közölt adatok között
A közösségi médiában megjelent 10 ezer forintos összeg és a NAV által közölt 205 ezer forintos tartozás között jelentős különbség van. A hatósági tájékoztatás szerint a tartozás több adónemet érintett, és nem egyszeri, adminisztratív jellegű elmaradásról volt szó. Az ügy így elsősorban adatpontossági kérdést vet fel: a jelölt által közölt információ nem egyezik a hivatalos hatósági adatokkal. A kampányidőszakban tett nyilatkozatok és a hatósági közlések közötti eltérés a közéleti vita részévé vált, és a választók számára a hitelesség kérdését is felveti.
