Ahogy arról beszámoltunk, az ünnepségsorozat a Petőfi-téren kezdődött szombaton 11 órakor, majd a tömeg sorban megkoszorúzta az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz köthető ikonikus költő emléktábláját, szobrát, hogy aztán a központi ünnepség helyszínére, a Szent István térre vonuljon.
Minden erőfeszítést megér
Itt először Miskolc polgármestere osztotta meg ünnepi gondolatait. Tóth-Szántai József úgy fogalmazott, hogy 1848/49 „a magyar nemzettudat megszületésének egyik legnagyobb eseménye”, aminek Miskolc is részese volt, sőt: „benne volt a történelem sűrűjében”.
– Néhány évvel a forradalom előtt tűzvészt és árvizet is láttunk, aztán osztrák és orosz csizmák váltották a magyar patkók dobogását. De nem pusztán elszenvedői voltunk a nemes küzdelemnek, a Szinva mentén ugyanis készítettünk szuronyt, otthont biztosítottunk katonáinknak, adtunk hősöket, miniszterelnököt, és még számos vezéralakot a forradalomnak – sorolta a városvezető.
Örökre belevéstük a város szívébe a forradalom tanulságát: a nemzet szabadsága minden erőfeszítést megér.
– emelte ki Tóth-Szántai József, hozzátéve: a béke és szabadság iránti vágy egy szinten kell, hogy legyen az egyetértéssel, mert „egy nemzet közösségének akarata csak így kerülhet érvényre”.
A megörökölt szabadság
A városvezető azzal folytatta, hogy nemcsak azokra emlékezünk ma, akik harcoltak, akik életüket áldozták a szabadságért, az országért és Miskolcért – emlékezünk arra is, amit lassan 200 év távlatából egyenesen a kezünkbe kaptunk.
– Emlékezzünk az ajándékra, aminek kedvezményezettjei vagyunk: mert szabadságot kaptunk tőlük, „az ő vérük áldozatán megörökölt szabadságot” – fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy az igazi szabadság azt jelenti, hogy mi magunk hozzuk meg a szabályokat, mi választjuk közösen az értékeinket, mi választjuk meg az irányt, és mi hozzuk meg a döntéseinket, melyhez hűségesnek kell maradnunk.
Létkérdés
– Magyarnak lenni és maradni az egyetemes létünk megélése. Létkérdés. Mert minden nemzet számára az igazság felismerése az, hogy saját nyelvén, saját kultúráján keresztül tudja kifejezni és megélni önmagát – fogalmazott.
Tóth-Szántai József a következő szavakkal zárta ünnepi beszédét: „büszke vagyok arra, hogy a márciusi ifjakkal, a forradalom nagy alakjaival egy nemzet tagjává tett a sors, hogy a jelen kor magyarságával osztozhatok a tőlük kapott szabadságon, és amiért – ha kell – minden nap harcolni fogok. Nekem a magyarságot adta a sors, amiért hálás vagyok” – mondta.
Béke és haladás
Hollósy András alpolgármester, miniszteri biztos ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyarok egy békés nép, híresek vagyunk vendégszeretetünkről, szabadságvágyunkról és béketűrésünkről.
– Az 1848. márciusi napok sem voltak véresek. A forradalom a lelkekben folyt le, a forradalmi vívmányokat alkotmányos úton értük el. A magyar akkor is a béke és a haladás mellett döntött – emelte ki.
A nemzet „békét, szabadságot, egyetértést” követelt 1848 márciusában és most, 2026 márciusában is. Ez azt jelzi az alpolgármester meglátása szerint, hogy „kitartunk értekeink, a múlt tisztelete, a jelen tettei és a jövő reménye mellett”.
– Harcolni sosem valami ellen, hanem valamiért harcoltunk. A hazánkért, a családjainkért, a közösségeinkért, az értékeinkért, az életünkért – tette hozzá Hollósy András.
A bátorság és az egység ünnepe
Arról is szólt, hogy Miskolc mennyire fontos szerepet töltött be a szabadságharc idején: a megmozdulások egyik fontos hátországává vált, sok katonatiszt, kormánybiztos, tábornok fordult meg nálunk.
– Amikor ma a hősökre emlékezünk, nemcsak a múltat idézzük, hanem azt az erőt is keressük, ami a legnehezebb időkben is képes volt összefogni a magyarokat. Petőfiék hittek abban, hogy a közös akarat hegyeket mozgathat meg. Miskolc mindig is büszke, dolgozó város volt. Olyan közösség, amely tudja: a szabadság felelősséggel jár, az összefogás pedig nemcsak lehetőség, hanem egyben kötelesség is. A mi feladatunk, hogy megbecsüljük, amink van, tegyünk egymásért, a közös sikereinkért és egy békés jövőért, Miskolc tiszteletéért. Legyen ez a nap a bátorság és az egység ünnepe. Emlékezzünk arra, hogy magyarnak és miskolcinak lenni nemcsak örökség, de elköteleződés is a szabadság mellett – zárta Hollósy András alpolgármester.
Az ünnepi beszédeket követően „A Szabadság születése” címmel adtak műsort a Miskolci Nemzeti Színház művészei, valamint a Szinvavölgyi Néptáncműhely Kisszinvavölgyi ifjúsági csoportja.
