Dr. Bari Árpád Aschaffenburgból érkezett Miskolcra, hogy negyvenöt évvel első helyi kiállítása után újra megmutassa alkotásait és ezáltal is magát a közönségnek. Tamás Krisztián, a tárlatot szervező Miskolci Kulturális Központ (MKK) kommunikációs menedzsere elmondta, a festőművész alkotásai különlegesek. – Sokszor a valóság és a mese határán mozgó képi világba engednek bepillantást. Az 1980-as évekig Magyarországon élt, majd külföldre távozott, Afrikában gyógyító orvosként dolgozott, és több európai országban is kiállított. Jelenleg Németországban él családjával, de erős szálak kötik szülőföldjéhez. Pályája során közel száz kiállításon vett részt, több mint 1200 alkotást hozott létre, és öt könyve jelent meg német nyelven. Életművét az Ambrosia című album foglalja össze – mondta.
A festőművész íróként csütörtökön a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban is beszélt életéről és legújabb kötetéről, melyet Szembeszélben címmel adtak ki.
Ambivalens érzések hazája iránt
A nyolcvanas évek gondolkodói közül senki nem volt megelégedve az akkori rendszerrel. Így Bari Árpád sem. Kapott az alkalmon, hogy egy amerikai meghívásra elhagyhatja azt a hazát, ami életét nehezítette. A kiállításmegnyitón egy rögtönzött interjúban azonban bevallotta a közönség előtt, hogy még mind a mai napig hat rá a magyar kultúra, amihez vissza-visszatér. – Amikor hosszú autóutakon vagyok, főleg az utóbbi években, és úgy érzem, ragad le a szemem vezetés közben, de nem akarok megállni, hogy aludjak egyet, akkor magyar verseket szoktam szavalni hangosan. Most is tudnék kapásból vagy tíz-tizenöt verset elmondani fejből. Ezt a szálat nem lehet elszakítani – vallotta be.
Dali szürrealizmusa érezhető
A tárlat megnyitására a művész régi barátjának özvegyét, Ötvös Évát kérte fel, aki elmondta, a kiállítás címe azért lett Időhíd, mert régi és új képeket is magával hozott az alkotó. – Az itt bemutatott legrégebbi kép keletkezése 1980, a legújabb 2024-ben született. A kiállításon szerepel még egy-két Amerikában készült festmény is, amelyeket a művész egy ottani gyűjtő halála után visszavásárolt a hozzátartozóktól. Bari Árpádot annak idején látomásos festőnek titulálták a fantasztikus realizmus, szürrealizmus stílusjegyeit magán viselő képei miatt. Ő maga legszívesebben az irodalomból ismert mágikus realizmus fogalmát használja – mondta Ötvös Éva, utalva ezzel arra, hogy maga a festő ezzel válaszol arra a kérdésre, hogy vajon milyen is az ő stílusa. Majd felolvasott több méltatást is, amik között szerepelt, hogy bizony Dali festészetére is emlékeztetnek a képek. Végül azt javasolta, a közönség csak azután döntse el, igazak-e a méltatások, miután megtekintette a festményeket. – Barangolja be mindenki külön-külön Bari Árpád lelkét, meglepve tapasztalja majd, hogy saját lelke útvesztőiben tesz körsétát – zárta gondolatait.
A tárlat április 13-ig látogatható mindennap 15 és 22 óra között.
